Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)
Kozák Károly: A szekszárdi apátság és a megyeháza története • 339
32. Török L., XI. századi palmettás faragványaink és a szekszárdi vállkő. A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve. I. 1970. (Pécs, 1972.) 96—154. („ ... A faragványmező alján húzódik a lágyan hullámzó inda, belőle... palmetták sarjadnak... jobbra és balra egy-egy vékony levélujj fut fölfelé, szív alakú mezőt alkotva — ezek belsejébe felülről egy-egy levél vagy palmetta lóg. A motívum bizánci eredetű, a X— XIII. századi, bizánci ihletésű grúz ötvösművészet ornamentális elemei között gyakran tűnik fel hasonló. — ..." 124. old.) 33. Kozák K.,— XI— XIII. századi egyházi építészet Veszprém megyében. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 8. kötőt (Veszprém, 1969.) 223—234. 34. Horváth M., i. m. 165—194. — Képes Krónika (1971) 55—93. 35. Dercsényi D., XI. századi királyi kőfaragóműhely Budán. Budapest Régiségei XIII (1943) 257—293. — Csányi K., Bizánci elemek az Árpád-kori magyar építészetben. (MTA II. Osztály Közleményei 1951. 3. sorozat II. k. 1. sz. Művészettörténet 25—40.) — Dienes I., Honfoglaláskori tarsolyainkról. (Fólia Archaeologica XVI. 1964. 80.) — Gerevich T., (1938) i. m. 129—168. — Fülep L.—Dercsényi D.~ Zádor A., (1970) i. m. I. k. 25—36. — Kampis A., A feldebrői altemplom. (Művt. Ért. IV. 1955. 178—194.) — Uő., Tihany műemlékei. Budapest, 1957. — Kozák K., Félköríves szentélyű templomaink a XI. században. (Arch. Ért. 93.) 1966 (47—64.) — Moravcsik Gy., Bizánc és a magyarság. Budapest, 1953. — V. Mencl, Két ősi építészeti emlék Magyarországon. Művt. Ért. 1959. 217—220. (ö mutatott rá elsőként arra, hogy a feldebrői téralakítás az örmény és grúz építészettel függ össze. Ebből következtethetünk az Aba-nemzetség, illetve a kabarok kaukázusi kapcsolatainak lehetőségére.) 36. Dercsényi D., Visegrád műemlékei. Budapest, 1951. 12—15. — Héjj M., Visegrád történeti emlékei. Budapest, 1954. 9—10. 37. Erre már korábbi munkákban is utaltunk (Arch. Ért. 93./1966.) 63., Pécs, 1972. 78. és Églises a abside en hémicycle dans la Hongrie du XI e s. [Acta Arch. 25 (1973) 177—204.]. 38. Pauler Gy.—Szilágyi S., A magyar honfoglalás kútfői. Bp. 1900. 67. és 124.) „ ... a kabarok a kazárok nemzetségéből származnak... Megtanították a kozár nyelvre és a mai napig azt a nyelvjárást használják, de amellett bírják a turkok másik nyelvét is...") — Wenczel G., Eszmetöredékek a magyarok eredetéről. (Üj Magyar Múzeum 1851. évf. VI., VIII—IX. füzet) — Horváth M., (1860) i. m. 16—17. — Vajay Sz., Géza nagyfejedelem és családja. Székesfehérvár Évszázadai 1. (Székesfehérvár, 1967.) 99—100. 39. Balics L., A római katholikus egyház története Magyarországban. Budapest, 1888. 235. — Horváth M., i. m. 345. — Tardy L., Régi magyar követjárások Keleten. Budapest, 1971.) — Vajay Sz., i. m. 79. (A kijevi Szjatoszláv Derov részfejedelmének felesége, Predszlava magyar fejedelemleány volt (950 körül). 40. Dienes I., A honfoglalás kora. Budapest, 1970. 42—46. — Képes Krónika (1971) 37. — László Gy., Jegyzetek a nagyszentmiklósi kincsről. (Fólia Arch. IX. 1957. 141—152. A rovásírás nélküli darabokon alán-bizánci jellegzetességeket lát, ezért azokat a Kaukázus vidékéről származtatja.) — Győrffy Gy., Tanulmányok a magyar állam eredetéről. Budapest, 1959. (A honfoglaló magyarokhoz csatlakozott alánokat és khorezmieket [kálizok] tartja a tarsolylemezes-csoporthoz tartozó alkotások készítőinek.) 41. 4. sz. jegyzetben említett munkák. 42. Fülep F.—Dercsényi D.—Zádor A., (1970) i. m. 76—81. Kozák K., (1973) 196—200.
