Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)
Kozák Károly: A szekszárdi apátság és a megyeháza története • 339
43. A falazott sír ÉK-i részét a XIX. században elpusztították a nagyméretű téglacsatorna építésekor. [Kozák K., (Dunaújváros, 1973.) i, m.] 44. Horváth M., i. m. 317. 45. Fejér, i. m. VIII/5. 266. — Sörös P., A pannonhalmi Szent Benedek rend történeteII. 11. — ifj. Szakály F., A szekszárdi konvent hiteleshelyi és oklevéladó működése 1526-ig. Tanulmányok Tolna megye történetéből. I. Szekszárd, 1968. 9—60. — Vendel I., i. m. 20. 46. Kozák K., Győr-Sopron megye középkori egyeneszáródású templomairól. (Adatok az Árpád-kori építészet történetéhez.) Arrabona VII (1965) 133—156. 47. Fraknói V., i. m. 16. — ifj. Szakály F., i. m. 26. (A körpecsét mérete 50 mm. Az 1467-es pecsété 45 és 70 mm. Az 1509-ből származó, kissé módosított feliratú pecsét kevés oklevélen fordul elő. Méretei: 34 és 60 mm. 48. Fraknói V., i. m. 56. — ÁUO. XII. 650—651. — ifj. Szakály F., i. m. 58. 49. OL Dl. 86 922. 1313. — Szakály F., i. m. 40. és 58. 50. Uo., 42—43. — Zichy Okmt. II. 153. és I. 563—564. 51. Benedek apát mandorla alakú függőpecsétjét egy 1342-ben kelt oklevélről ismerjük (12/a kép). A pecsétet a Visegrádon tartott rendi káptalan (1342) alkalmával kiadott egyik oklevélen találjuk. (Fejér, i. m. VIII., IV. 604. — Fraknói V., i. m. 18—19.). — ifj. Szakály F., i. m. 30—31. 52. Csánki D., Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. I— III. Budapest, 1890—1897. III. 397. — ifj. Szakály F., i. m. 28—29. — Győrffy Gy., Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. Budapest, 1966. 53. Fraknói idézett munkájában a pecsétek rajzát, Szakály Ferenc fényképüket közli (47. sz. jegyzet). 54. Fraknói V., i. m. 11. — Wenczel, ÁUO V. 542. és VI. 279. 55. ifj. Szakály F., i. m. 12—26. 56. A sírkő rajzát Fraknói idézett munkájából vettük át. 57. ifj. Szakály F., i. m. 30—32. — Fraknói V., i. m. 56. és 66—71. 58. Uo., 71—74. — ifj. Szakály F., i. m., 32—33. — Sörös P., i. m. 59. Fraknói V., i. m. 44., 56. és 76—79. — Sörös P., i. m. 60. Kozák K., i. m. (Pécs, 1972) 165—166. és 16—18. kép. 61. A pecsétekről az idézett munkákban említett helyek (47. és 51., valamint az 53. sz. jegyzet). 62. Fraknói V., i. m. 27. — Sörös P., i. m. 58—59., 64. — ifj. Szakály F., i. m. 15. — Vendel I., i. m. 21., 25—26. (Ebben a vonatkozásban érdekes adatnak tartjuk, hogy amikor Tolnai Máté pannonhalmi főapát bérbe vette a szekszárdi apátságot Isvailes Péter bíborostól, a várgazda nem neki, hanem csak az érseknek és helytartójának (gubernátor), Baldus Vincének esküdött fel. (Isvailes Péter 1505— 1511 között volt az apátság birtokainak haszonélvezője, commendátora.) 1508. november 6-án Horváth Gergely volt Szekszárdon a várkapitány és várgazda. 63. A bemutatott rajzon látható boltozati bordán kívül még egy zárókő és más, hasonló korú töredékek is előkerültek az ásatás során. 64. Fraknói V., i. m. 45. és 89—92. — Sörös P., i. m. — Vendel I., i. m. 25—26. 65. Fraknói V., i. m. 31—32. (Itt láthatjuk János apát aláírását 1523-ból.) — Vendel I., i. m. 22—23. 66. Monum. Hung. hist. script. III. 42. — Sörös P., i. m. 64. — Fraknói V., i. m. 46. — Vendel I., i. m. 28. — ifj. Szakály F., Tolna megye negyven esztendeje a mohácsi csata után (1526—1566). TTMT II. (Szekszárd, 1969) 5—85. 67. Danielik J., Emlék-könyv. Pesten, 1852. 371—372. 379
