Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Kozák Károly: A szekszárdi apátság és a megyeháza története • 339

Jegyzetek 1. Képes Krónika (Geréb László fordítása) Magyar Helikon (1971) 68—70. — Horváth M., Magyarország történelme. I. Peeten (Pest), 179. — Kovács A., Szekszárd és I. Béla király. Tolnamegyei Üjság, V. évf. 13. sz. (1923. április 1.) Húsvéti melléklete. 2—3. — Nóvák J., Szekszárd város neve és eredete. Szekszárd, 1949. 2. Szekszárd, Megyei Levéltár (1805. Juny 4. 281. sz.) — Vendel I., Szekszárd megyei város monográfiája. Szekszárd, 1941. 39—44. és 90—91. 3. Garay, Szekszárdi régiségek. Honművész 1833. nov. 24. 544. 4. Brüstle, Recensio Cleri Q.-Eclis IV. 391. — Fájth L., Szekszárd régi és mostani pélbánia temploma. Szegszárd, 1890. febr. 9. Tolnamegyei Közlöny (XVIII. évf.) 6. sz. — Fuxhoffer, Monasteriologia I. p. 212. — Vendel I., i. m. 46. 5. Tolnamegyei Üjság (XIII. évf.) 17. sz. 3—4. Szekszárd, 1931. febr. 28. — Tolnamegyei Hírlap 1938. jún. 15. (A szekszárdi múzeum föltárja I. Béla megtalált sírját.) Tudomásunk szerint erre az ásatásra nem került sor. 6. Dercsényi D., Az újabb régészeti kutatások és a pannóniai kontinuitás kérdése. Századok. 1947. (81. évf.) 210. (A Szerző az ásatást végző Csalog József múzeumigazgató szóbeli közlése alapján írt az ókeresztény kápolnáról. Ez a kápolna azonban a teljes feltárás során nem került elő. Csalog József rövid ideig tartó leletmentő ásatása során kerülhettek elő falmaradványok — valószínűleg a D-i mellékszentély és a főszentély D-i falának részletei —, de az pontosabb meghatározást nem tett lehetővé.) — Az ókeresztény szarkofág 1845. április 14-én került elő a megyeházától északra eső telken, ahol a rabok az épülő „rabdolgoztató intézetnek" az alapárkát ásták. (Kubinyi Á., Szekszárdi régiségek. Pesten, 1857. 10—11.) 7. Fejér, Cod. Dipl. I. 158. — Fraknói V., A szekszárdi apátság története. Budapest, 1879. 7. 8. Kovács A., i. m. — Fejér, i. m. I. és III 2. (A pécsváradi alapítólevélben található e részlet.) 9. Vendel I., i. m. 46. (A Szerző ezen adatát az 1776. évi egyházlátogatási jegyzőkönyvre hivatkozva közölte. Ekkor került vissza a plébánia a pécsi püspökség joghatósága alá.) 10. A tervező H. Nándori Klára építészmérnök volt, a régészeti feltárást e munka szerzője végezte. Az 1960. évi feltárási munkában részt vett A. Kozák Éva, Pámer Nóra és K. Rattkai Ida, az 1969—70. évi felmérési munkákban Fodor László, 1972-ben pedig Pintér Attiláné. A kivitelezési munkákat az Országos Műemléki Felügyelőség Pécsi Építésvezetősége végezte. 11. A megyeházáról több jelentős tanulmány jelent már meg (Zádor A., Pollack Mihály tolnamegyei építkezései. Művészettörténeti tanulmányok. Budapest, 1954. 185—222.) A Magyar Művészettörténeti Munkaközösség Évkönyve 1953. — Uő., Pollack Mihály 1773—1855 Budapest, 1960. 250—259. — Zádor A.—Rados J., A klasszicizmus építészete Magyarországon. Budapest, 1943. 332—333. 375