Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Kozák Károly: A szekszárdi apátság és a megyeháza története • 339

12. A megyeházával kapcsolatos munkák közül az elsőként említett munka meg­emlékezik a korábbi épületekről, tervekről is. Az újabban előkerült tervanyag, s az ásatás során tett megfigyelések lehetőséget adtak az e kérdésben való előre­lépésre, a tervanyag pontos rendezésére, több darab készítési idejének meghatá­rozására. 13. Gerevich T., Magyarország románkori emlékei. Budapest, 1938. 28. 14. Fraknói V., i. m. 11. 15. Képes Krónika (1971) 80—82. és 92—93. — Fraknói V., i. m. 14. — Horváth M., i. m. 186—187. és 194. (E munkában a Krónikában Igfán-nak említett erdőt Ing­vány formában írják.) 16. A későbbiek során is többször hallunk arról, hogy a király kíséretében, tanács­kozásain jelen voltak a püspökök és több apát is: I. (Szent) Lászlóval a pannon­halmi apátságban és Szabolcson, Kálmán királlyal Dalmáciában. 17. Horváth M., i. m. 213. 18. Balics L., A római katholikus egyház története Magyarországon. II/l. 54—57. és 68—69. 19. Horváth M., i. m. 175. — Képes Krónika (1971) 67—68. 20. Az ásatás első éveinek eredményéről két jelentésben már beszámoltunk. Ebben a dolgozatunkban inkább csak a fontosabb adatokra, megfigyelésekre hivatko­zunk. Kozák K., A szekszárdi bencés apátság feltárása. I., II. Pécs, 1972. és Dunaújváros, 1973. (A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve I. 1970. és II. 1973.) 21. Az alaprajzok szerkesztettek, azokat a rekonstrukciós tömegvázlatokkal együtt a tervező, H. Nándori Klára készítette. Szíves közreműködéséért e helyen mondok köszönetet. 22. E kérdést 1971-ben, egy tanulmányút során a helyszínen is tanulmányozhattam. A Kaukázus vidékének templomépítészetére különleges, centrális alaprajzi el­rendezéseik miatt már korábban is felfigyeltek. Hazai példák hiányában eddig közvetlen kapcsolat gondolata, lehetősége nem vetődött fel. (J. Strzygowski, Die Bildende Kunst des Ostens. Leipzig, 1916. — Uő., Die Baukunst der Armenier und Európa. I—II. Wien, 1918. — S. Mnatzakanyan and N. Stepanyan, Architec­tural Monuments in the Soviet Republic of Armenia. Leningrád, 1971. — Gink K.—Gombos K., Örményország Budapest, 1972. — Nodar Djanberidze, Architec­tural Monuments in Georgia Tbilissi, 1965. — B. Beridze, Drevnegruzinszkaja Architectura Tbilissi, 1959. — W. Beridze, A grúz építészet. Különlenyomat az Építés—Építéstudomány I. 3—4. sz. Bp. 1970. 273—295. — Gink K.—Cs. Tompos E., Grúzia Budapest, 1973.). 23. A centrális alaprajzú templomokkal és az azzal kapcsolatos építészeti szimbó­lumokkal hazánkban átfogóan Csemegi József foglalkozott (Csemegi J., Közép­Európa románkori centrális templomainak építészettörténeti kérdései. Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények IV/3. sz. 323—348.) E kérdés vizsgálatánál fontos szerepet tulajdonított az örmény—grúz, kaukázusvidéki építészeti emlé­keknek. A kérdés kifejtése során gazdag jegyzetanyaga megadja a szakirodalmat is. (J. Sauer, Symbolik des Kirchengebaudes... Freiburg, 1912. — Csemegi J., Motringfonat,... — Uő., Trinitász-szimbólumok és ábrázolások a középkori Ma­gyarország művészetében,... stb.). — E kérdésre kitértek még Magyarországon: Csányi K.—Lux G., A vértesszentkereszti egykori bencés apátsági templomrom. Technika (1940) 300—302. („ ... Mintát keresve, előtérbe kerül a hazai műemlék-

Next

/
Oldalképek
Tartalom