Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)
Kozák Károly: A szekszárdi apátság és a megyeháza története • 339
nipit szállítá". 66 A törökök azonban csak Buda elfoglalása (1541) után szállták meg végleg a várszerűen megerősített apátságot, amelyet ki is javítottak. Verancsics pécsi püspök 1553-ban Ferdinánd király követeként hajón utazott Konstantinápoly felé. Szekszárd alatt elhajózva, a következőket írta útinaplójába: „ ... milly szomorúnak látszott nekünk mindenütt a' legjobb és legtermékenyebb vidék, milly elhagyatottak, műveletlenek mindenek ...". Megemlékezik az apátság alapításáról is: „...Béla a' maga építette szegszárdi monostorban temettetett el 1063. —". Az apátság formájáról és fegyvereseiről azt mondta: „ ... A' szegszárdi monostor váralaku vala, és az apát praedialis nemesekkel is birt, és tartozott 100 lovassal követni mindenkoron a' királyi (sereget).. .".° 7 Az apátsághoz tartozó birtokok, falvak népe nemcsak a török, de nem egy közülük a magyar földesúrnak, vagy a közelében lévő magyar várkapitánynak is adózott. Ikcse, Szerdahely és Szent-Miklós falvak a szigetvári vár védelme alá helyezték magukat. Ebből aztán ellentétek alakultak ki a szembenálló várak kapitányai és őrsége, valamint ezek és az adót fizető falvak népe között. 1560ban Horváth Márk szigetvári kapitány Szekszárd keresztényektől lakott részére küldte fegyvereseit, mert leszámolnivalója volt Turali béggel. A szigetváriak mindent felgyújtottak, még a behordott gabonát is. Még a hordók fenekét is kivágták. A nagy anyagi kár mellett 30 lakos is meghalt a támadás során. Hasonló magyar támadások elkerülése érdekében történhetett, hogy 1565-ben a szekszárdi apátság javainak tizedét a király számára szedték és a szigetvári vár részére használták fel azt. 08 A török megszállás dacára a szekszárdi apátságot I. Ferdinánd 1540. szeptember 15-én Várallyai Szaniszló, fehérvári prépostnak ígérte. Megjegyezte azonban, hogy az valakinek kezén van, s előbb fel kell szabadítani. 1562-ben a nagyszombati zsinaton a szekszárdi apátot meg nem jelentként jegyezték fel. Feltételezhető, hogy akkor nem volt birtokosa, apátja még adományozás révén sem. 1603-ban Fületinczi Gerdák Márk nagyszombati kanonok, majd halála után, 1608-ban Kálly Péter lett a szekszárdi apáti cím és javadalom birtokosa. ö 1611-ben megjelent a nagyszombati zsinaton. 1621-ben készített végrendeletében szekszárdi apátnak és csornai prépostnak írta magát. Utóda Győri István, vapvári prépost lett. Sem ő, sem az őt követő apátok nem tudták az apátság javait visszaszerezni. Gubasóczy János esztergomi kanonok, szekszárdi apát (1664—1676) 1665-ben igazolta birtokjogát, s annak alapján III. Lipót az apátsághoz tartozó Szekszárd, Fejérvíz, Gyerke, Telej, Lángfej, Nyavad, Mősse, öcsény, Ság, Szent-Miklós nevű birtokait különös királyi védelembe helyezte. 69 Ezalatt azonban Szekszárdon a török volt az úr. Horváth Márk fegyvereseinek támadása nem egyedülálló eset volt a város XVI. századi történetében. Verancsics írja le a magyaroknak egy másik támadását is, amely 1598-ban történt. Ez évben ötszáznegyven szabadhajdu indult el Szekszárd „megsemmisítésére". Komáromból és Esztergomból indultak el a „martalócz" csapatok: „ ... le is értek Szegszárd tájára, és elrejtőztek a' Sárvíz nádasában, míg éjfélkor biztosabban a' várra rohanhatnak. Észre sem véve, eljutottak a' magas falak alá, és azonnal magokkal hozott 3 létrán fölmászott néhány a falra, és kinyitá a' kaput, mellyen árvíz gyanánt betódult most az egész kis sereg, levágta a' törököt mind, fölgyújtotta és kirabolta a' várat és zsákmányterhelten visszaindult oda, honnan elindult, levagdosván Buda' közelében egy erős török őrtanya' minden emberét." 70 23 Tanulmányok Tolna megye történetéből VI. 353
