Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)
Kozák Károly: A szekszárdi apátság és a megyeháza története • 339
el, akkor is csak a püspök engedélyével. Ez olyan alkalmakra is vonatkozott, amikor a királyhoz mentek. Az apátok a kolostortól sokáig távol sehol sem tartózkodhattak. A püspökök beleszólhattak az apátsági birtokokkal kapcsolatos ügyekbe, megtilthatták az apátoknak a püspöki jelvények viselését (süveg, cipő, kesztyű stb.), sőt a lelkipásztorkodást is. Az apátok nem adhattak többet jövedelmükből szüleiknek, mint a szegényeknek. Ha eltékozolta a monostor vagyonát, azt letették tisztségéről. Aki szerzetesruhát viselt, annak kolostorba kellett vonulnia. Ha azt nem tette, ruháját elvették és vezekelni kellett. Sem püspök, sem más pap nem szentelhetett fel szerzetest. 18 Ezek a rendelkezések irányíthatták a szekszárdi apátság szerzeteseinek életét is, amelyről sajnos nem maradtak fel pontos adatok. Kálmán idejében még az átvonuló keresztes hadak is áthaladhattak Szekszárdon, s meglátogathatták az apátságot. Erre mutat az is, hogy Kálmán király 1096-ban seregével ezen az úton kísérte dél felé Bouillon Gottfried kereszteseit és Dárdánál kelt át a Dráván. A király Dalmácia felé menve több alkalommal, ugyancsak ezen az úton haladhatott, s ilyenkor, mint kegyúr, bizonyára meglátogatta az apátságot, a templomban pedig nagyatyjának sírját. A királyok aránylag gyakori itttartózkodására későbbi adatok is utalnak. Kálmán fia, II. István Tolnán rendeztette be utódjának, Bélának és családjának szállását, udvarát, aki később II. (Vak) Béla néven követte őt a trónon. Ez is arra mutat, hogy a Szekszárd közelében lévő Tolnán már korábban is királyi udvarház lehetett, s az is hozzájárulhatott az apátság helyének kiválasztásában. Miután Tolna megyeszékhely volt, ott ispánsági várnak is állni kellett, s a királyi udvarház léte sem lehet kétséges ilyenformán. Ügy véljük, nem járunk messze az igazságtól, ha azt mondjuk, hogy Tolna és Szekszárd abban az időben Zirc és Tihanyhoz hasonlóan fejlődhetett. Zircen I. Endre király udvarháza volt, ahonnan a tihanyi apátság építését szemmel kísérhette. Zircre vitték a királyt, amikor a „mosoni kapunál" menekülés közben elfogták, s ott is halt meg. Onnan vitték aztán Tihanyba, s az általa alapított monostorban temették el. 19 Ezzel egyidőben testvérének szállása Tolnán lehetett, s így történt, hogy bátyjához hasonlóan Béla herceg is monostort kezdett építtetni a közeli, mondhatni akkor még szomszédos Szekszárdon. A tolnai ispánsági vár és udvarház lehetett Béla herceg szállása, s tevékenységének fő központja abban az időben. Az általa elhatározott és esetleg már megkezdett monostorépítés is súlyosbíthatta a helyzetet közte és bátyja, Endre király között. Erre azonban csak a történeti adatok, az említett helyek kapcsolatában mutatkozó hasonló vonások egyeztetése alapján következtethetünk. Az elmúlt években megismert különleges alaprajzú, jelentős méretű és kőfaragványokkal gazdagon díszített apátsági templom alkalmas lehetett arra, hogy a testvérek között már meglévő ellentéteket tovább fokozza. 1. A román kori templom (XI— XIII. század) Az 1960-ban megkezdett és 1968—1972-ben végzett régészeti feltárás tisztázta, meghatározta a XI. századi templom alaprajzát és lehetővé tette annak felszín felett történő bemutatását az elkészített terv alapján. Bár az idő szabta lehetőségek és a későbbi beépítések (megyeháza) miatt nem kerülhetett sor a kolostor feltárására, sikerült néhány olyan falmaradványt megismerni és megfigyelést tenni, amelyek némileg bővítik azzal kapcsolatos ismereteinket. 20 343
