Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)
Izsák Lajos: Pártharcok Tolna megyében 1945-1948 • 5
párt vezetői, hogy az adott helyzetben szükség van egy olyan polgári pártra, amely a haladó szellemű és radikális eszmevilágával képviselheti a polgárság érdekeit. Azt már számításon kívül hagyták, hogy a pártot ért támadások miatt — amelyekről már bővebben esett szó — sem találhattak sok követőre, de az olyan „tiszta képletü" polgár is kevés volt az országban, mint amit elképzeltek. A PDP vezetői azt gondolták, hogy a magyar társadalom politikai egyenlegében pártjuk az egyetlen olyan erő „amely a gazdasági viszonyok következtében végsőkig elnyomorodott középső társadalmi rétegek igazságáért küzd, „ Wi vagyis azokat a rétegeket, akik nem tömörülnek a munkás- vagy agrárpártok mögé, sikerült megnyerniök. A PDP programját 1945 augusztusában Csapó Jenő szekszárdi pártelnök és dr. Áldor György megyei pártelnök ismertette a megye különböző falvaiban tartott gyűléseken, amelyek közül a megyeszékhelyen és a központi járásban tartott gyűlések voltak a jelentősebbek. 145 A PDP elsősorban ezekre a területekre összpontosította figyelmét a választásokon is itt tudtak némi eredményt felmutatni. A programjuk azonban bármennyire is igyekezett hatni a polgárságra és a burzsoázia köreire nem talált nagy visszhangra a megyében. Ezek a társadalmi rétegek a Kisgazdapárt mögött sorakoztak fel. A választási gyűléseken a pártok általában választási programjaikat népszerűsítették, de sok esetben túl is mentek azon. Egyfelől a hallgatóság összetételének megfelelően többször felvetettek új, a hivatalos választási programban nem szereplő kérdéseket, másfelől pedig olyan oldalról vagy módon magyarázták célkitűzéseiket, amit az írásos programban nem vethettek fel. Ilyen volt például a megyében az ún. svábkérdés állandó napirenden tartása, amelynek hangoztatásában — amint már utaltunk is rá — a Nemzeti Parasztpárt járt az élen, de a Kommunista Pártnak a megyében tartott választási gyűlésein is állandóan szerepelt a német nemzetiségű lakosság kitelepítésének kérdése. Ebben természetesen elsődleges szerepet játszott a Volksbund második világháború alatt játszott helyi szerepe. Több helységben még a választások előtt is a régi Volksbund-tagok igyekeztek a baloldali erőket félreállítani. A nagyszékelyi MKP-titkár például egyik 1945. szeptember elején készült jelentésében arról számol be, hogy ,,a reakció részéről minden igyekezet odairányult és irányul még ma is, hogy az MKP vezetőségi tagjai a faluból bármilyen úton-módon eltávolíttassanak. A helység a Volksbund-eszmétől, a fasizmus által súlyosan fertőzött. A község vezetősége még mindig a régi reakciós elemekből áll, akik mindenképpen az MKP megsemmisítésére törekszenek." 1 ' 10 A Szociáldemokrata Párt egyik instruktora is arról ír októberben, hogy ,,vármegyei viszonylatban súlyos probléma a Volksbund-, illetve a sváb-kérdés. ... a visszaélések olyan tömegével találkozunk, amely egyenesen megdöbbenti az embereket." ]/ ' 7 A választásokon induló pártok közül a Kisgazdapárt és a Polgári Demokrata Párt volt az, amely választási gyűlésein nem fektetett nagyobb súlyt ezekre a problémákra, sőt sok esetben nem is érintették ezeket a kérdéseket. A választási gyűléseiken a fő tüzet inkább a Kommunista Pártra irányították hol nyílt, hol burkoltabb formában. A megyében a választási küzdelem felfokozottabb ütemben a budapesti törvényhatósági választások után bontakozott ki és október második felében érte el tetőpontját. A Kisgazdapárt a budapesti törvényhatósági választások eredményeinek ismeretében biztosabb győzelmet várt az országos választásokon és így gyűlésein is már bátrabb hangot ütött meg. A területen a két munkás3 Tanulmányok Tolna megye történetéből VI. 33
