Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

T. Mérey Klára: A gyáripar Tolna megyében a két világháború között I. • 275

A „mindentudó" megemlékezik Izményben a Derby-sajtgyárról is. Közelebbi adatait nem ismerjük. A tejipari üzemeken kívül a szeszgyárak voltak még jelentősek, bár ezek általában egy-egy nagy birtok üzemhez kapcsolódó szeszfőzdék voltak. (Simontornya, Simonmajor, Dőrypatlan, Nagydorog.) Kivétel a szekszárdi konyakgyár (Wolf Arnold cége).

148 A szikvízgyárakról már megemlékeztünk ezek egészségügyi vizsgálatával kapcsolatban. Az élelmiszeripar egyik fontos üzeme volt az Űj dombóváron kialakult Dőry konzervgyár. Ez az 1883-ban gyümölcskandírozó üzemként létrejött, kisipari módszerekkel dolgozó vállalkozás 1912-ben alakult gyárrá. Ekkor már 150 munkással gyártották a katonaság számára a konzerveket. A világháború után új gyárvezetőt alkalmaztak: Springer Károlyt, aki az egykor híres fiumei konzervgyár vezetője volt. A gyár élén ekkor igazgatóként dr. Dőry Jenő állott, aki leköszönt főszolgabírói állásáról, majd 1923-ban részvénytársasággá alakította át üzemét. 1921-ben napi 21 q kandírozott gyümölcs készült a gyárban. Óriási vörösréz üstben, amely egyszeri feltöltésre 7—800 liter nyersanyagot igényelt, — készült ez a nagy mennyiség. A borsókonzerváló osztály külön működött és az akkori technikai lehetőségek szerint minden gépesítve volt. A gyár ebben az esztendőben átlag 50 munkást foglalkoztatott, de teljes üzemben 100—120 ember is dolgozott a gyárban. 1920-ban 79 vagon almát használt fel a Dőry konzervgyár.

149 Az újságíró első kézből merítette értesülését, mert végigvezették a gyárüzemen. Megdöbbentő, hogy ezt az üzemet 1920-ban 33 munkással írták össze a népszámlálás adatszedői és 1930-ban már nem is szerepelt a 20 munkásnál többet foglalkoztató vállalatok között.

150 Az élelmiszeripar körébe tartoznak a jéggyárak. A szekszárdi jéggyár működéséről tudomásunk van, s emellett a Dombóvári Hírlap 1925 tavaszán arról is hírt adott, hogy a Dombóvári Villamossági Rt. saját telepén egynapi 30 q teljesítőképességű jéggyárat készül felállítani higiénikus, artézi vízből készült jeget állítva elő.

151 Statisztikailag tekintve át az élelmiszeripar helyzetét, 1930-ban 2027 élelmiszeriparban dolgozót jegyeztek fel a megye területén, és ez azt mutatja, hogy az iparszerkezetben közvetlenül az építőipar és a ruházati ipar után következett. Az élelmiszeripari keresők százalékos megoszlása az ipari keresőkhöz viszonyítva (11,5%), alatta maradt a dunántúlinak (12,8%), de felülmúlja az országos arányszámot (11,1%). (L. IV. táblázat!) A Szilágyi-féle adatokat tekintve az élelmiszeripar kisipari üzemei az iparszerkezetben 8,9%-os részesedést mutatnak ki, míg a gyáripar 44,7%-kal szerepel, amely arányt elsősorban 28 gyári jelleggel működő malom emelte magasra. A kisipari műhelyek között legnagyobb számú a mészáros (240), de találunk 101 sütőt, 16 mézeskalácsost és 15 cukrászt is. A kisipari műhelyek nagy részét a közvetlen szükséglet teremtette meg és helyi piacra általában helyi nyersanyagot dolgozott föl. Ennek az iparágnak súlya és jelentősége alapjában véve nem olyan nagy, mint ahogyan azt egy mezőgazdasági jellegű megyében elvárhatnánk. A következő iparág: a vegyiipar a „mindentudó" szerint mindössze egy gyárüzemmel rendelkezett, de más forrásból tudjuk, hogy Bonyhádon két olajgyár üzemelt: egy villanyerővel dolgozó modernebb és egy gőzenergiával mű21 Tanulmányok Tolna megye történetéből VI. 321