Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Gutai Miklós: Tolna megye egészségügyének története az 1801. és 1831. év között • 207

Ezután pontosan felosztották a megye járásait és helységeit az orvosok és sebészek között, akik felelősséggel tartoztak a rájuk bízott települések lakosainak orvosi ellátásáért. Feladatuk volt, hogy a „Ns. Tolna Vgyében uralkodó epe és más hidegek, nemkülönben a vérhasban sinlődő szegény adózó népnél segedelmeskedjenek — egyszersmind a Cholera nyavalyának tökéletes megszüntetésére ügyeljenek.. ,"

146 Anélkül, hogy a sebészek pontos, helységenkénti beosztását ismertetném, Havas Ignác tisztifőorvos, egész megyére kiterjedő irányítása mellett, Hermann János főorvos Szekszárdon, a dombóvári járásban Bibó Gedeon orvosdoktor, a földvári és völgységi járásban és Tolnán maga Havas Ignác felügyelete alatt végezték az orvossebészek gyógyító-megelőző munkájukat. Megállapítható volt, hogy az 1831. évi kolerajárvány idején, az orvosokon kívül, összesen 40 sebész segítette a megye lakosait a gyógyulásban.

147 A Pakson és Dunaföldváron észlelt kolerabetegséggel egyidőben a központi kiküldöttség újabb két kordon vonal felállítását rendelte el a megyében. Az első kordon, Dunaszentgyörgy határának és a Dunának találkozásánál kezdődött és Földes pusztán, Györkönyön keresztül, Bikács határát érintve a Sióig húzódott. Célja az volt, hogy a megye nyugati részét megóvja a kolera behurcolásától. A másik, tulajdonképpen biztonsági kordonvonal — melynek célja a „Sión túli részek biztosabb megőrzése volt" — a Siót követte, Somogy megye határától a szekszárdi vámhídig. Ezeken a záróvonalakon, melyeken kb. 50 méterenként katonai és polgári őrök vigyáztak, még érvényes úti levéllel sem lehetett átjutni, csupán a királyi póstajárás és tiszti levelezés volt megengedett, a következő óvó rendszabályok megtartása mellett. Az első postaváltás Dunaszentgyörgy határában, Csámpa pusztánál, a második a szekszárdi vámhídnál voit, ahol a kordonvonalon belül istállókat építtettek a postát továbbító lovak számára. A küldeményeket fából készült fogókkal vették át, azokat több helyen átszurkálták és kénnel megfüstölték, majd ennek elvégzése után vitték csak tovább azokat a pihent lovakkal.

148 A megyén belüli közlekedés csökkentését célozta az az intézkedés, mely szerint a kordonon kívüli helységek között csak egy útra érvényes úti levéllel mehettek a lakosok.

148 Csupán a gyógyításban fáradozó orvosok és gyógyszerészek mozoghattak szabadon, a július 29-én kelt 21061. számú helytartótanácsi rendelkezés értelmében. Ezek közé tartozott két Dániából érkezett orvos is: Sámuel Jakab Bálint és Lajos György Vilhelm Tűmet, akik „az epekórság nyavalyának megismerése és természetének, úgy gyógyítása módjának kitanulása végett" jöttek Magyarországra és jártak megyénkben.

149 A járvány további terjedésének megelőzése céljából a fent ismertetett, az egész megyét átszelő védvonalak, védvonatok mellett, azokat a házakat, utcákat és helységeket is elzárták, ahol kolerabetegség mutatkozott. Sőt Tolnán, azokat a házakat, ahol kolerás beteg volt, szalmacsutakkal jelölték meg és ezekben a házakban lakók, onnan nem jöhettek ki.

150 A fertőzés lehetőségének csökkentésére irányultak azok az intézkedések, amelyek megtiltották a megyében a népes összejöveteleket, a „dőzsölést" és a fürdőzést.

151 „Az élelembéliekre szolgáló hetivásárok a rendelt -óvások és jelvigyázat mellett tovább is tarthatott...", azonban az országos vásárok, búcsúk megrendezését — járványnak megyénkben észlelhető további terjedése miatt — nem engedélyezték.

152 256