Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Izsák Lajos: Pártharcok Tolna megyében 1945-1948 • 5

bonyolította, hogy a főispán szeptember végén felmentette tisztsége alól Senye Sándor alispánt — az MKP is támogatta ezt az intézkedést —, amely döntést a Szociáldemokrata és Kisgazdapárt nem fogadott el.

102 A válság elérte a mélypontját a megyei vezetésben. „Az áldatlan dolgok az okozói annak is, hogy a vármegye székhelyén működő öt demokratikus párt között az annyira óhajtott békés együttműködés az utóbbi időben meglazult. Az ellentétek a megyében tehát olyan súlyosak, hogy itt az egyensúly önmagától nem billenhet helyre. Ezért kérjük a miniszterelnököt és az illetékes minisztériumokat, hogy küldjenek ki egy bizottságot az ügy kivizsgálására" — írja a szociáldemokrata befolyás alatt álló megyei sajtó.

J0J A Szociáldemokrata Pártnak a Kisgazdapárt támogatásával — mikor belátták, hogy az alispánt nem lehet tisztségében megtartani — sikerült elérnie, hogy Senye helyére jelöltjüket, dr. Kelesy Dezsőt nevezték ki.

104 Az ellentétek — bár legnagyobb részük személyi ellentét volt, de nagymértékben befolyásolták a pártok kapcsolatát — ezután sem oldódtak meg, amelynek következménye a városi önkormányzat felfüggesztése lett.

105 Az MKP az ellentétek felszámolása érdekében a Központi Vezetőség utasítása alapján átszervezte a megyei bizottságot is, de a meglevő problémákat ezzel sem sikerült megoldani.

m Nehezítette a párt helyzetét az a körülmény is, hogy a falvakban még nem sikerült erős pártszervezeteket létrehozni. „A bizalmatlanság, amellyel különösen falun találkozunk a demokratikus rendszerrel szemben, még mindig fennáll. Ha a tömegeket sikerült is mozgásba hoznunk szervezeti munkánkkal, gyűléseinkkel, mégis a tanítók, jegyzők, papok — a falusi értelmiség — nem bíznak abban, hogy ez a rendszer megmarad" — írja a Déldunántúli Területi Titkárság vezetője 1945. szeptember elején egyik jelentésében.

107 A Kommunista Párt Központi Vezetősége is csak közvetlenül a választási kampány megindulása előtt tett lépéseket abban az irányban, hogy falusi pozícióit jobban megerősítse és így befolyását általánosabban jobban növelje. így Tolna megyébe is 11 szervezőt küldtek, akiknek a szervezési feladatok mellett fontos feladata volt a propagandamunka megindítása is a választások eredményesebbé tétele érdekében. A Központi Vezetőség által hirdetett választási versenyfelhívás — amelynek lényeges pontját, képezte a tagtoborzás — keretében a Pécsi Területi Bizottság a Debreceni Területi Bizottságot hívta ki választási versenyre.

108 A szervezők munkája eredményességét jól szemlélteti az MKP-tagok számáról készült táblázat, amely szerint a taglétszám a választások előtt a következőképpen alakult:

109 MKP-taglétszám Járás neve 1945. VIII. 15. 1945. XI. 1. Simontornyai 457 fő 1 130 fő Tamási 651 fő 1 226 fő Dunaföldvári 1 014 fő 1 931 fő Dombóvári 510 fő 1 050 fő Völgységi 582 fő 1 160 fő Központi 785 fő 1 268 fő Megye 3 999 fő 7 765 fő A tagtoborzási munka eredményeként sikerült elérni, hogy az MKP taglétszáma megduplázódott a megyében. A válaszási hadjáratot és küzdelmet az 21