Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Izsák Lajos: Pártharcok Tolna megyében 1945-1948 • 5

augusztus végén, szeptember elején megtartott megyei aktívaértekezlettel nyitotta meg az MKP. Az első időszakban inkább a tagtoborzás állt előtérben a propagandamunka csak később, szeptember végén — október elején került előtérbe. A tömegpolitikai munka kiszélesítését és megerősítését szolgálták a külön-böző agitátorképző tanfolyamok és néhány értelmiségi találkozó megszervezése is. A megye kommunistáinak választási tevékenysége az MKP választási programján alapult.

110 Az MKP választási programját a párt Politikai Bizottsága szeptember 22-én fogadta el, amelyet a Szabad Nép szeptember 23-i száma közölt „Magyarország újjáépítésének hároméves terve. A Magyar Kommunista Párt választási programja" címmel.

JJJ A program első része felvázolja az MKP-nak a népi demokratikus rendszer létrehozása és megszilárdítása, valamint az újjáépítés megindítása érdekében végzett munkáját és arra szólítja fel a tömegeket, hogy „A fiatal magyar demokrácia eddigi vívmányait a választásokon kell biztosítani. Tovább kell menni az ország újjáépítése terén. Szilárd, megbízható többséget kell az új nemzetgyűlésbe küldeni... A Kommunista Pártot kell győzelemre juttatni a választásokon."

112 A program hároméves újjáépítési terv megvalósításával ígérte a háború által romba döntött ország helyreállítását. Az újjáépítést fenyegető legnagyobb veszélyként az inflációt, a pénzromlást jelölte meg. Ezek elhárítására követeli a Kommunista Párt: „Az alapanyagok (vas, szén, villany, nyersolaj), közszolgáltatások, gabona, kenyér árainak hatósági maximálását és fokozatos rögzítését... Az államháztartás egyensúlya érdekében tervszerű pénzügyi politikát, szigorú takarékosságot, olyan adórendszert, mely a közterhek javát a tehetősek, a gazdagok vállára rakja... A bankok hitelpolitikájának állami ellenőrzését és irányítását... A pengő értékének rögzítésére belföldi és külföldi kölcsön felvételének előkészítését s biztosítását oly feltételek mellett, melyek a magyar állam függetlenségét nem sértik. A Németországba hurcolt magyar arany- és valutakészlet visszaszerzése. A külföldön levő magyar bankbetétek és értékek zárolása."

113 Az újjáépítést illetően sürgősségi sorrend megállapítását, s ennek megfelelően az erők összpontosítását követelte a vasút, a közlekedés, a mezőgazdasági gépipar, a bányászat és a textilipar helyreállítására. Az új gazdák megsegítése érdekében a program szerint mezőgazdasági téren a gabonavetés-terület fokozására és az állat- és gépállomány fokozatos pótlására kell összpontosítani a figyelmet. A választási program támogatást ígér a kisiparnak is, elsősorban a nyersanyaggal és forgótőkével való ellátás terén. Követeli a program ,.A szén- és bauxitbányák, az olajforrások, az energiaforrások, áramfejlesztőtelepek államosítását vagy községesítését."

114 A közellátás biztosítása, a terménybeszolgáltatás fokozása érdekében javasolja a program a közszükségleti cikkek 50%-ának a falu részére történő biztosítását, az üzemi dolgozók részére pedig az üzemi ellátás intézményes megszervezését. Külön fejezetben foglalkozik a program a mezőgazdaság talpraállításának kérdéseivel. Itt első helyen történik említés a földreform gyors befejezéséről, a kiosztott földeknek az új birtokosok telekkönyvi tulajdonába való átírásáról. Állást foglal a program a német nemzetiségű lakosság kitelepítésének kérdésében is. ,,A svábok kitelepítésének azonnali megkezdését és a sváb földekre magyar földművesek telepítését."

115 — követeli, amelynek kihangsúlyozása a Tolna megyei viszonyok szempontjából nagy jelentőséggel bírt. Érinti a program a mezőgazdasági érdekképviseletek népi demokratikus alapokon történő átszervezését is azzal, hogy az új földműves 2(i