Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Izsák Lajos: Pártharcok Tolna megyében 1945-1948 • 5

dotta a szónok —, hogy szegény paraszt és gazdag paraszt között mesterséges válaszfalat emeljenek. Nem azt kell keresni, ami elválaszt, hanem ami összehoz bennünket, A Kisgazdapárt nem osztálypárt, de kihangsúlyozza az agrárius jellegét."

ílü A Kisgazdapárt és a Kommunista Párt ellentéte a bal- és jobboldal harca 1945 augusztusában már a parasztsztrájk körüli vitákban jutott kifejezésre. A Kisgazdapárt ennek felvetésével és esetleges megvalósításával nem egyszerűen a városi lakosság és a munkásosztály kiéheztetésére törekedett, hanem azt politikai fegyverként kívánta felhasználni a munkáspártokkal szemben, a népi demokratikus rendszer továbbfejlesztésére irányuló törekvések ellen. A Kommunista Párt természetesen élesen támadta ezeket az elképzeléseket, amelynek eredményeiként a Kisgazdapárt lemondott a parasztsztrájk alkalmazásáról. A pártok közötti harcok nem csökkentek ezután sem, újabb lendületet adott számukra a nemzetgyűlési választások előkészítése és annak lezajlása 1945 őszén. 2. Az 1945. évi nemzetgyűlési választások 1945 nyarára a politikai pártok szervezeti keretei kialakultak a megyében. A négy koalíciós párt közül háromnak — MKP, SzDP és Kisgazdapárt — sikerült az egész megyét átfogó szervezeti hálózatot kiépítenie. A Kommunista Párt a rendőrségnél, az üzemi bizottságokban és a megye vezetésében játszott fontos szerepet. A szociáldemokraták részben a közigazgatásban, egyes üzemekben — ilyen volt a Tolnai Selyemgyár — és a vasúti dolgozók körében tudtak nagyobb befolyásra szert tenni. A Nemzeti Parasztpártnak különösen erős bázisa volt a völgységi és a központi járásban, elsősorban a székely telepesek révén. A Kisgazdapárt tényleges befolyását nehéz volt lemérni, de az olyan tényezők, mint a hatalmas létszám, a falusi képviselőtestületek és nemzeti bizottságokban játszott szerepe, valamint a közigazgatási apparátusban megszerzett pozíciói arra mutattak, hogy a választási harcban ez a párt fogja vinni a prímszerepet. Figyelembe kell vennünk a fentieken kívül olyan tényezőket is, mint a Kisgazdapárt két vezető politikusa, Nagy Ferenc és Kovács Béla baranyai származása, valamint Perr Viktor —, akinek az egyházi körökben igen nagy befolyása volt ezen a vidéken és a Kisgazdapárt befolyásos hangadói közé tartozott — és dr. Dulin Jenő személyét, akinek igen nagy tekintélye volt Szekszárdon, de a megyében is. Ugyanakkor a két munkáspárt együttműködésében sok súrlódás volt tapasztalható a választásokat megelőző időszakban, amely ugyancsak a Kisgazdapárt számára volt előnyös a választási hadjáratban. A Szociáldemokrata Párt vezetősége augusztus végén támadást indított a kommunista főispán ellen. „Szekszárdra többen jöttek Budapestről (Cser Sándorfőispán és a vele együtt lehelyezett személyek — I. L.) és hangoztatták, hogy Tolna vármegye, az ország legreakciósabb vármegyéje. Azt hittük, hogy ezt tudják fenn Budapesten és elő fogják segíteni, hogy Tolna vármegye a demokrácia útjára térjen. Azonban azt tapasztaljuk, hogy ez nem történt meg... Szinte egy kézbe (értsd főispán — I. L.) fut össze minden, a pártok kiküldöttei nem gyakorolják az önkormányzati testületekben a közigazgatás teendőit... Itt vagyunk a választás előtt, mi módon fog az is megtörténni ilyen egykéz rendszer mellett" — jelentette ki az SzDP képviselője a megyei nemzeti bizottság augusztus 25-i ülésén.

100 Ezt követően a belügyminiszterhez írtak egy levelet, amelyben kérték a főispán munkájának kivizsgálását.

101 A helyzetet tovább 24