Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Gutai Miklós: Tolna megye egészségügyének története az 1801. és 1831. év között • 207

Ismeretes és köztudomású, hogy a himlő áldozatainak száma nem volt csekély. A XVIII. században, csak Európa területén évente megközelítőleg 500 000 személy halt meg és kb. ugyanennyi megrokkant, nyomorékká vált ennek a ragályos megbetegedésnek a következtében.

74 Linzbauer szerint a XVIII. század végén évente 22 500 halt meg himlőben Magyarországon.

76 A himlőbetegség számának alakulása a világon 1955—1969. év között. 2.75 OCO 1 . 1 _ . __ 200 OOO — j~\ 22S OOO • 1 1— — 200000 • 1 1 , , IT&OOO - / V fOOOOO • + * Í2&OOQ • + 1 /\ Jt /OOOOO • ~J- U ^ X iíl>. „/ \ ?<Tooo . \> yr Y- A . sacoo • • zeoco o I— 1 1 1 1— i i | 1 1 i_ i_ • • i • • }S>&3 a& 5? ca. ,?£? &o et &s. &3 &f <s& ©s- er ets <ss> ?o A himlő gyógyítására és megelőzésére irányuló törekvések egyidősek a betegség megjelenésével. A régi arab orvosok már tényként ismerték, hogy az átvészelt himlő védettséggel jár, bár ezt a felismerésüket nem alkalmazták a profilaxisban. A betegség okát a vér szennyezettségében látták és gyógyítására érmetszést és különböző növényi szereket javasoltak.

7

' A középkori gyógyítás különös gondot fordított a himlő maradványa, főleg az arc szépségét torzító himlőhelyek orvoslására és megelőzésére — vajmi kevés eredménnyel.

78 A fertőző betegségek vagy arra gyanús személyek elkülönítését, isolálását — a járvány elterjedése megakadályozandó — Európában a XII. század második felében kezdték bevezetni.

79 Az emberiségnek az a tapasztalata, hogy bizonyos ragályos betegségek — a himlő is — védettséget hagynak maguk után vissza, tehát már nagyon régóta, évszázadokkal ezelőtt ismert volt. Mai fogalom szerint, az az immunitás ténye: a szervezet bizonyos fertőző betegség átvészelése után, ugyanazon betegséggel szemben védetté, immúnissá vált. 236