Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Gutai Miklós: Tolna megye egészségügyének története az 1801. és 1831. év között • 207

Babits Mihály ezek után nemcsak címében töltötte be a tiszteletbeli tisztifőorvosi hivatást, hanem egyes alkalmakkor gyakorolta is az ezzel járó jogokat és kötelességéket. Ezért és más hasonló szolgálataiért a vármegye — fizetése nem lévén — napszám, fuvardíj stb. cím alatt kisebb-nagyobb összegeket utalt ki számára.

22 A tisztifőorvosnak, Mosetig Andrásnak bármiféle akadályoztatása esetén, az ő feladatait — mint azt a megye bizonyította — Babits Mihály mindig a „legnagyobb szorgalommal látta el és különösen az 1809/10. évben Szekszárdon a francia foglyok* között kitört járványos betegséget buzgóságában annyira megfékezte^ hogy nemcsak visszaadta nékik egészségüket, hanem üdvös intézkedésekkel a város lakosait is megmentette a fenyegető járványtól.. ."

23 Orvosi pályafutásának csúcspontját jelentette Mosetig Andrásnak hivataláról történt lemondása után, az 1817. évben megyei tisztifőorvossá való kinevezése, melyet az egész vármegye nagy örömmel és megelégedéssel fogadott.

24 Tisztifőorvosi munkálkodása az 1830. évben bekövetkezett haláláig tartott. Dr. Babits Mihály, Tolna vármegyének egykori, idegenből ide származott orvosa, majd tisztifőorvosa itteni, haláláig majdnem harminc esztendőn át tartó szolgálata alatt a szekszárdi ispotálynak kórházi intézménnyé való fejlesztése és a vármegye közegészségügyének előrébb vitele érdekében páratlan értékű, szívós és törhetetlen tevékenységet fejtett ki. A simontornyai menházat és a szekszárdi Ferenc ispotályt is ő szervezte meg és az utóbbinak az 1809. évig irányítója és test-orvos is volt.

25 Munkásságának e célokon túlmenő részét a himlőoltás e megyében való meghonosítása és népszerűsítése, a vármegyének szakképzett bábákkal való ellátása és ezen keresztül a szülészet terén uralkodó primitív állapotok felszámolása, a szembetegségek leküzdése, a gyógyszerellátás minősé., gének, a patikák állandó és erélyes ellenőrzése útján való emelése, valamint a kuruzslás elleni küzdelem alkotja. Mielőtt ezeket részletesen ismertetem, emberi magatartásáról szóljon egy-két cselekvése a közegészségügy szolgálata terén. A patikájának szigorú vizsgálata miatt haragvó Rübsánn József, szekszárdi gyógyszerész a vármegyénél feljelentette azzal a váddal,

26 hogy „ .. . Babits Mihály Megyebéli Fő Orvos Űr által most egy darabb idő ólta az én legnagyobb szégyenemre mindenhol betsületembe Gázolni nem irtódzik de még szemembe is mondotta, hogy ő általa ell kell pusztulnom, mondván nékem, hogy az ő leánya is az én Apatika rossz szereim miatt halt meg .. ." Babits Mihály e vádra — többek között — azzal felelt, hogy „ ... fel sem lehet tenni, hogy én az helyben lévő Patikáriusnak patikaszereit gyaláznám és az betsületében gázolódnék; mert olly formán magamat pofoznám, minekutánna a megyebéli patikákat jó karban tartani a Physicusoknak áll szoros kötelességükben, a káros patikaszereket tehát a nélkül, hogy azokat nékiök előbb gyalázni kellenék, a patikábul kiirtani igaz jussuk, s tellyes hatalmuk vagyon. — Azonban hogy Én Rübsánn Urat és annak Bőhm Károly patikárius legényét a patikaszereknek rendetlen, és nem veszedelem nélkül való kiszolgáltatása módgyáért, nem mások előtt, hanem tulajdon patikájában gyakran megdorgálni, és a megjavításra minduntalan ébrezgetni kéntelenítettem az igaz. — Miért kellett ezt tennem? ha Rübsánn József nem átallja, in specie meg mutatni kész vagyok.. "

21 A kórházi rendtartásra vonatkozó nézeteit pedig tömören és minden időkre érvényesen imigyen fejezte ki Liszka Tamás curátort figyelmeztető levelében: „... Ugyan ezen és * A napóleoni háborúk idején kerültek Szekszárdra. 213