Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Gutai Miklós: Tolna megye egészségügyének története az 1801. és 1831. év között • 207

más okokra nézve igen szent dolognak találnám, ha Liszka Tamás Űr, az Ispotály Curátorságát más olyas embernek engedné által, ki azt jobban értené kormányozni, különben igen tartok a kegyes fundátoroknak ájtatos óhajtásuk bé nem tellyesedik, és az Ispotály nem Ispotály, hanem Uzsorának műhelyévé vállik .. ,"

28 E nézetein mit sem változtatott az, hogy a patikus esetében a vármegye teljes egészében néki adván igazat, mindkettőjüket a békességes együttműködésre intette, a kórház esetében pedig a két érdekelt féltől ugyancsak a megbékélést követelte meg a közegészségügy szolgálatának érdekében. A vármegyének tanult bábákkal való ellátása egyik fő célkitűzése volt Babits Mihálynak. Ennek fontosságát és nagy jelentőségét a megyei közgyűléshez felterjesztett jelentésében egy példán keresztül hangsúlyozta: „ ... A Grábóczi volt bába hihető által nem látta, hogy a vajódó, a kihez segítségül, mint helybéli bába meghivattatott, egynéhány óra múlva szülni fog, azt sem látta által, elhiszem, tompa elméjével, hogy a magzat a szülésre keresztül jönni indult, különben nem hiszem, hogy a Vá,sár kedvéért az ártatlan magzatot és a kínos szülőt az halálnak veszedelmére kitévén, a szekszárdi Vásárra eljött volna. Elmente után legottan a Vajódót és annak magzattyát a legkínosabb veszedelmek közt fetrengeni tapasztalták a Rokonyok...", akiknek közbenjárására „ ... meghozattatott, jóllehet elég későn Bonyhádrul a Vgye bábája, kinek okos munkálkodására s tanult mesterségének regulái segítségére meglőn a boldog szülés. Világosan kitettzik innünd, melly káros a tanulatlan és melly hasznos légyen a tanult bába. A birtokos Urak és vagyonosabb mester emberek, kivált a némeiek

} ha nem mindenkor is, de legalább sokszor a Ns. Vgyénkben imitt s amott sanyargó tanult bábának meghozatattásával ki tudják ugyan magukat a veszélbül segitteni, de a sokkal nagyobb számú szegény adózó nép tsak igen nagy ritkán..." Az előbbi, majdnem tragikus és az ehhez hasonló számos, gyakran gyászos események elkerülése céljából Babits Mihály azt javasolta a megyei közgyűlésnek, hogy ha nem is minden helység, amely papot, oskolamestert és nótáriust el tud tartani, legalább a népesebb és tehetősebb mezővárosok a tanulatlan bábák mellé egy-egy tanult, examinált bábát alkalmazzanak, akiket rendszeres anyagi támogatásban részesítenek.

29 Babits Mihály halála után a főispán — Tihanyi Tamás, udvari tanácsos ajánlására — a megyében megtelepedett Havas Ignác orvosdoktort (1803—1887) nevezte ki először a vármegye becsületbeli,

30 majd 1830. évi augusztus 2-án tartott közgyűlésen, megyei tisztifőorvossá.

31 De tulajdonképpen mit tudunk Havas Ignácról, aki Babits Mihály örökébe lépve átvette Tolna vármegye egészségügyének vezetését? Tihanyi Tamás, udvari tanácsos ajánlóleveléből kitűnik, h°gy „ • • • Nemes Havas Ignácot, az Orvosi Tudományok Doctorát, a Tekéntetes Statusoknak és Rendeknek némelly érdemes Tagjai, és Földes Urak közönséges értelemmel választották magok, és házaik orvosának, nékie illendő fizetést a' magok erszényéből rendeltek, és a' mennyire köztök való munkálkodásról érkezik, szabad praxist is meg engedtek, nékem pedig azon jelentést tettek, hogy említett Doctor Urat, Doctor Kristn példájával a' Tekintetes Vármegye betsületbeli Physicussának nevezzem; a'mit is ezen Levelem által nevezem... annyival inkább, hogy annyiszor említett érdemes Doctor Havas Ur Doctoralis Diplomája mellett azzal is ajánlja magát, hogy az ide való Universitásba öt esztendei cursusát ditséretesen elvégezte, és az Medica Facultásnak Tagjává bevétetett, itt Pesten Praxisát gyakorlottá, és ezen Pesti Sz. Rókus Ispotállyába 2. Esztendeig úgy mint Assistens volt, és az ide való Fő Orvosoknak, mind a Tudomány, mind 214