Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

K. Balog János: Vádirat helyett (A fehérterror Tolna megyében) • 161

századosról a csizmát zubbonyt és ékszert egy főhadnagy húzta le, kit »gróf« úrnak szólították. Ezek után a hullákat a helyszínen hagyták. Ezen idő alatt a községben letartóztatásokat eszközlő csapat egy része, egy százados vezetése alatt az összes szakszervezeti helyiséget felkutatta. Elvitték minden nyugtázás és magyarázat nélkül a szakszervezet pénzét, a tagsági díj befizetését nyugtázó bélyegeket, bélyegzőket és az összes szakszervezeti iratokat. A házmotozáskor a helyi csoport pénztárnokát több ízben revolverrel életveszélyesen megfenye­gették. Egyebek között a házmotozást végző százados a következőket mondotta a pénztárosnak: »Ha még egy fillért elfogad a szervezet céljaira, agyonlövöm, hogyan lehetnek ilyen marhák, hogy még hagyják magukat ilyen gazemberektől félrevezettetni.* Délután egy járőr a községben Weisz Lajost, a vas- és fémmunkás szervezet jegyzőjét felpofozta. A szakszervezeti jegyző, aki különben félkezű volt, álmatlanságának tudatában, minthogy legfeljebb bűne csak az lehetett, hogy zsidó volt, a parancsnokságra ment tiltakozni a bántalmazás ellen. Ött nyomban elfogták, dróttal összekötözték ép kezét, úgyszintén egész testét ólmozott végű drótkötéllel összezúzták, s később felakasztották. Vele egyidejű­leg ugyan ilyen embertelenül végezték ki a helybeli munkástanács elnökét, Szabó Györgyöt, a földmunkás szakszervezet elnökét, Sándor Józsefet, összesen tizenötöt. A letartóztatottak nagy részének egész nap folyamán összekötözve, kezükben azon kötéllel, amellyel felakasztották. Az elfogottaknak másik részét annyira összeverték, hogy egyeseket úgy kellett hazaszállítaniuk. A letartóz­tatottak között volt Lőwy László zsidó fakereskedő László Andor nevű fia, aki mint tartalékos főhadnagy küzdött majd az egész háború alatt a harctéren és több kitüntetésnek volt tulajdonosa. Ezen a napon úgy kerülte el a halált, hogy apja félmillió korona készpénz váltságdíjat befizette, testi bántalmazások után szabadon engedték. Ugyanezen csapat pár nap múlva ismét elfogta, Simontornyáról Siófokra, Siófokról Kaposvárra cipelte, majd Kaposvárról két tiszt tovább vitte és az úton kivégezte. Simontornyáról a fehérterrorcsapat 11-ről 12-re virradó éjjel Ozorára ment, ahol hasonló vérfürdőt rendezett. Ugyanezen csapat útját tovább foly­tatva Mezőkomárom felé, Sári pusztán elfogott egy kovácsot és felakasztotta. Mezőkomáromban elfogta a Sió szabályozásánál alkalmazásban lévő Tóth Fá­bián zsidó vallású kovácsot, kit ott a helyszínen rettenetesen összevertek, kocsin Siófokra cipelték, szemeit kiszúrták (melyek közül az egyik műszem volt), ez­után a Balatonba dobták. Kilitiben egy hajós embert a Sió szabályozásától, mert a terrorcsapat munkájáról elítélŐleg nyilatkozott, egy járőr elfogta, a kukoricásba vitte és ott agyonlőtte. Ez az ember ötgyermekes családapa volt. Holttestét napok múlva az arra dolgozó földmunkások találták meg. Simontornya községet a fehércsapatok többször meglátogatták, az ott lakó szervezett munkások közül többet megbotoztak, a helyi csoport eltávozott főbizalmija és a helyi csoport elnöke után valóságos hajtóvadászatot rendeztek. Lakásukat napokon keresztül többször éjszakánként körülfogták, a lakást fel­forgatták és állandó fenyegetésekkel a lakosok nyugalmát feldúlták, stb. Egy ilyen látogatás alkalmával az ottani Berger nevű zsidó vallású igazgatóját el­fogták, Szekszárdra cipelték és a hír szerint ott felakasztották. Az itt felsorolt díszes munkájukat azzal tetőzték be, hogy a falu népével 12+ 179

Next

/
Oldalképek
Tartalom