Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Szenczi László: A párt művelődéspolitikájának megvalósulása Tolna megyében • 113

emelkedése az utóbbi évtizedben. Ma évente kb. 1300-an szereznek szakmunkásképesítést megyénkben. Ezek fények. Igazolják, hogy dolgozó népünk kulturális igénye, színvonala, műveltségi foka jelentősen megnőtt, s ma már a munkás és paraszt szülők is mind többen ismerik fel, hogy mind a saját, mind gyermekeik műveltségi színvonalának emelésével a dolgozó nép hatalmát erősítik, kulturálódásukkal saját életüket is szebbé, kellemesebbé és igényesebbé tehetik. így a helyes művelődéspolitika nyomán a kiművelt emberfők sokaságával még erőteljesebben épülhet szocialista társadalmunk, mert a dolgozók műveltségi színvonalának emelkedésével könnyebbé válik beilleszkedésük társadalmunk építőmunkájába, s megtalálva értékes helyüket, jó társadalmi közérzettel erősítik, segítik szocialista építőmunkánkat. A magasabb műveltségi szinttel végzett termelőmunka nyomán fokozódik a társadalmi termelés, a termelékenység, javul a minőség és ennek nyomán emelkedik a nemzeti jövedelem, aminek újabb jelentős hányada ismét a kulturális szolgáltatások mértékét és színvonalát emeli. így dolgozó népünk kulturális színvonalával együtt életszínvonala is nő. Ez pedig szocialista építőmunkánk alaptörvénye. így válik a helyes művelődéspolitika a szocialista építés erősítőjévé. VI. BEFEJEZÉS Befejezésül művelődéspolitikánk jelenlegi gondjairól, tennivalóiról kell szólnunk. Az elért eredmények nem tehetnek bennünket elbizakodottá, mert jócskán akadnak még problémák és tennivalók. Csak a legalapvetőbbeket említem meg. Még mindig nem megnyugtatóak az oktatás feltételei, hiányos iskoláink felszereltsége (47%-os!), nem kielégítő még személyi ellátottságuk (125 képesítés nélküli nevelő tanít megyénkben!).

50 Tennivalóink vannak még a pedagógusok élet- és munkakörülményeinek javítása terén is. Mindezek következményeképpen minőségi problémák vannak az oktatásban, nagy a differencia a különböző iskolák tartalmi színvonala között. A társadalmi elvárás ma iskoláinkkal szemben jóval nagyobb, mint amilyen színvonalon ma az oktatás folyik. Ez az elvárás a gyorsuló idő, a tudományos, technikai forradalom követelményeiből adódik. Mindebből következik, hogy az iskolai követelmények nem csökkenthetők, de a tanítás és tanulás módszerében gyökeres változást kell elérni: úgy fejleszteni ki a tanulók képességét, hogy képesek legyenek a permanens tanulásra, önképzése, hogy az ismeretek csomópontjainak birtoklásával tovább tudják frissíteni, gyarapítani ismereteiket. Ezért határozta el a X. pártkongresszus az egész állami oktatás felülvizsgálatát, hogy a kor követelményeinek megfelelő szintű oktató-nevelő munka folyjék iskoláinkban. A műveltség általánossá tételében is vannak még jócskán tennivalóink. Vannak még örökölt és újratermelődött szociális, de főleg kulturális egyenlőtlenségek. Jól igazolják ezt a Központi Statisztikai Hivatal 1970. évi adatai. Csak a megye produktív lakosságát figyelembe véve (ez a lakosság 61,4%-a, a 15—60 év közötti lakosok) megállapítható, hogy 47%-uknak nincs általános iskolai végzettségük (megyénkben 76 300 fő). Mindemellett még 5000 analfabéta is él megyénkben (ezek többsége cigány, bukovinai öreg székely). Több figyelmet kell ezekre fordítanunk.

51 155