Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Szenczi László: A párt művelődéspolitikájának megvalósulása Tolna megyében • 113

nek emelését, a legtehetségesebb munkások értelmiséggé válását, a parasztság általános és agrotechnikai műveltségi színvonalát, szakmai tudásának emelését, a falu kulturális vívmányainak javítását a fiatalok elvándorlásának megakadályozása miatt, az értelmiség falun való elhelyezkedésének ösztönzését, a vidéki városok kulturális ellátottságának fejlesztését, a munkáslakta területek kulturális ellátottságának fokozását. A közművelődésben sürgeti a művelődésiotthon-hálózat további bővítése mellett a tartalmi munka megjavítását, a könyvtárhálózat fejlesztését (ipari gócpontokban, munkástelepüléseken, tanyavilág, iskolai könyvtárak könyvvel való ellátása). A népművelési munka céljaként jelöli meg: művelt, magas igényű, fejlett ízlésű emberek, valóban „kiművelt emberfők" sokasága legyen a mi népünk. A művészeteket illetően a szocialista realizmus mellett száll síkra, de helyt ad minden más realista törekvésnek is. Elveti a dekadencia megnyilvánulását és polgári, kispolgári formalista irodalmi és művészeti irányzatokat. Az alkotó szabadságot így értelmezi: „A művészetek fejlődéséhez szükséges erkölcsi és anyagi támogatás mellett messzemenő szabadságot biztosítunk a népet szolgáló művészeknek: a témaválasztásban, a feldolgozás módjában, az irányzatok, a formakísérletezések kérdésében... elvetjük a művészet szabadságának individualista értelmezését... Az igazi művészetnek nem lehetnek a nép vágyaival, törekvéseivel, érdekeivel ellentétes céljai, s nemcsak politikailag, de művészileg is zsákutcába kerül, aki ezekkel szembefordul." Az irányelvek felhívták az írók és művészek figyelmét a társadalmi valóság tanulmányozására, s az élettel való kapcsolattartás szükségességére. A határozat megszabta a párt- és állami irányítás feladatait is, elhatárolta magát a dogmatikus és revizionista torzításoktól. Az irányítás főmodszereül az eszmei befolyásolást jelölte meg, ami azt jelenti, hogy a párt „az adott helyzet marxista—leninista elemzéséből kiindulva a reális lehetőségek és szükségletek számbavételével — összhangban a szocialista építés általános feladataival — megszabja a kulturális fejlődés fő vonalát, állást foglal e fejlődés legfőbb elviideológiai kérdéseiben, megszervezi a dolgozó tömegek aktív részvételét a kultúrforradalomban, irányítja és ellenőrzi a megfelelő állami szervek munkáját. Az állami szervek pedig gondoskodnak az elvek gyakorlati megvalósításáról, a szervezeti feltételek biztosításáról, a rendelkezésre álló eszközök helyes felhasználásáról. De az állami szervek feladata a káros, negatív törekvések megfékezése, az ellenséges kísérletek meghiúsítása is. Ezért romboló hatású művekkel, selejtes fércmunkákkal szemben szervezeti intézkedéseknek helye van." A politikai konszolidáció után megkezdődött a művelődéspolitikai irányelvek végrehajtása a kulturális élet minden területén. Az MSZMP Tolna megyei Bizottsága is az irányelvek alapján megvizsgálta és megvitatta a megye kulturális helyzetét, a párt- és állami szervek, tömegszervek ez irányú munkáját és a további feladatokat. A feladatok megszabásakor abból indult ki, hogy „a kulturális tevékenység úgy szolgálja a szocializmus építését, ha emeli a munkásosztály és az egész dolgozó nép műveltségét és megvalósítja az emberek tudatának szocialista átformálását, mint a szocializmus teljes győzelmének egyik alapvető belső társadalmi feltételét."

20 A Megyei Pártbizottság elemezte Tolna megye kulturális fejlődését, elért eredményeit 1938—58. között. Ezekről az eredményekről azonban a korábbiak135