Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Szenczi László: A párt művelődéspolitikájának megvalósulása Tolna megyében • 113

ban már több ízben esett szó. E nagyszerű fejlődést bemutató tények igazolják — állapította meg a megyei pártbizottság, hogy „a kultúrforradalom megvalósításáért, a szocialista kultúra terjesztéséért és fellendítéséért megyénkben a pártszervezetek, állami és művelődési szervek sikerrel dolgoztak és dolgoznak."

21 A pártbizottsági elemzés számot ad a hibákról is, a kulturális konszolidáció erősödésének akadályairól. Megállapítja, hogy a „fő kérdésekben előrehaladtunk, de a revizionista nézetek, néhol szektás nézetek még hatnak és károkat okoznak.

22 Az előrehaladást gátló tényezők közül kiemeli.

23 a) A nemzetiségek lakta falvakban, valamint az értelmiség körében ható nacionalista nézetek hatását, pl. a határok kérdése, a semleges Magyarország, a történelem lezárása 1848-cal, a harmadik utas ideológia (pl. sehova nem állok, mert akkor nem történik semmi bajom). b) A vallásos ideológia erős befolyását; pl. 1958-ban 2%-kal nőtt a hittanra beiratkozott tanulók száma az előző évihez képest. c) A párt, a munkásosztály vezető szerepével kapcsolatos káros nézeteket, pl. miért nem osztály az értelmiség, az értelmiség vezetésre hivatottsága. d) A Szovjetunió vezető szerepével kapcsolatos káros nézeteket, a szovjet tudomány lebecsülését. e) A kulturális tevékenység jelentőségének, a munkások és parasztok kulturális szerepének lebecsülését. Megállapítja, hogy a kulturális tevékenységet még nem tekinti mindenki a pártmunka szerves részének. Általános jelenség, hogy a munkások körében nem folyik megfelelő kulturális nevelőmunka, amit elsősorban a szakszervezetek hibájának tekint. Az üzemi kultúrotthonok programja hiányos, alacsony színvonalú, helyenként kispolgári szemlélettel átitatott. Gyenge a munkások között a közönségszervezés is. A falusi kultúrmunkában hiányolja a kellő céltudatosságot és következetességet. Helyenként az anyagi érdek és tartalmatlan szórakozás kerül előtérbe. A falusi kultúrmunka még az egyénileg gazdálkodó falu helyzetét tükrözi — állapítja meg a jelentés — nem a szocialista faluét. Nincs meg a dialektikus kapcsolat a szocialista szektor és a szocialista kultúra között. f) Gátolja a fejlődést az is, hogy a tanács, a szakszervezetek és a tömegszervezetek kulturális tevékenysége nincs kellően összehangolva. g) Az értelmiség között az előrehaladás számottevő, de munkájuk és politikai helyzetük ma sem kielégítő. A párt szervezetileg erősödött körükben. A megyében 1959-ben 288 értelmiségi párttag van (a párttagság 4,8%-a), ebből 182 pedagógus. A KISZ-nek 298 értelmiségi tagja van, a KISZ-tagság 4,8%-a. A pedagógusok közelebb kerültek a párthoz. Nagy részük eszmeileg, politikailag sokat fejlődött, de még nem marxista—leninista. Még általában nem alakult ki a nevelőtestületek politikai, világnézeti egysége. Gyakran a céltudatos erkölcsi-politikai nevelést leszűkítik az osztályfőnöki órára, amelyeknek színvonala helyenként igen alacsony ? gyakran csak apró etikai és egyéb kérdésekre szorítkozik. Még mindig vannak nevelők, akik nem fordítanak gondot a munkás és paraszt származású tanulók előrehaladására. Bár a pedagógusok 65%-a ideológiai oktatásban vesz részt, az eszmei, politikai munkát még nem sikerült elég intenzívvé és hatásossá tenni. Az értelmiség egy része (orvosok, jogászok, műszakiak, agronómusok) még ma is passzív, 136