Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Fodor Márta: A sárközi kontraktualista jobbágyok úrbéri terheinek alakulása • 277

Emil, A jobbágyfelszabadítás Keleteurópában. Budapest, 1962. — Vargyai Gyula, Jobbágyfelszabadítás az Esztergom-megyei egyházi birtokokon. Studia Iuridica, Pécs, 1963. 7. Két tanulmányún^ a Sárköz úrbéres birtokviszonyaát fogja vizsgálni. Ezúttal az 1767-es Urbárium előtti jobbágyviszonyokkall és regulációs perékkel foglalkoztunk, a következőkben statisztikai felméréssel a birtokviszonyok alakulását, a szabad paraszti tulajdon kialakulását fogjuk vizsgálni. 8. Soós Imre, A jobbágyföld helyzete a szolnoki Tiszatájon. Szolnok, 1958. 3. 1. 9. Sarlós Márton, Deák Ferenc és az úrbéri földtulajdon az 1832/36. évi országgyűlésen. Jogtörténeti Tanulmányok, I. k. Budapest, 1966. 194—195. J. 1. 10. Varga Endre, Űriszék. Budapest, 1958. 5. 1. 11. Lenin, A kapitalizmus fejlődése Oroszországban. Budapast, 1949. 182—183. 11. 12. Marx, A tőke. III. k. Budapest, 1951. 860—861. 11. 13. Magyar állam- és jogtörténét. Egyetemi jegyzet. I. köt. (Szerk. Csizmadia Andor) Pécs, 1964. 87. 1. — 1492:47. te, 1492:49. te, 1495:44. te, 1500:29. te. 14. Stephanus Werbőczy, Tripartitum opus iuris consuetudinarii inclyti Regni Hungáriáé. 1514. 15. Csizmadia Andor, A magyarországi jogintézmények felszámolásához. A decima megszüntetése. Gazdaság és Jogtudomány. III. k. 1969. 102., 103. 1. 1. 16. Magyar állam- és jogtörténet. Egyetemi jegyzet. I. k. Pécs, 1964. 88. 1. 17. Gellériné Lázár Márta, A jobbágyvilág paraszti emlékképe. Budapest, 1972. 133. 1. 18. Magyar állam- és jogtörténet. Egyetemi jegyzet. Pécs, 1964. 220. 1. 19. Magyar állam- és jogtörténet. Egyetemi jegyzet. Pécs, 1964. 223. 1. 20. Varga János, A jobbágyi földbirtoklás típusai és problémái. 1767—1849. Budapest, 1967. 88. 1. 21. Úrbéres birtokviszonyok Mária Terézia korában. Szerk. Felhő Ibolya. Budapest, 1970. 16—17. 1. 22. Varga János, A jobbágyi földbirtoklás típusai és problémái. 1767—1849. Budapest, 1967. 88—104. 1. 23. Tóth Lőrincz, Elméleti és gyakorlati útmutató úrbéri ügyékben. Pest, 1856. 129— 131. 1. 24. Tóth Lőrincz i. m. 129. 1. 25. Varga János, A jobbágyi földbirtoklás típusai és problémái 1767—1849. Budapest, 1967. 88—94. 1. 26. Szántó Iimre, A majorsági gazdálkodás uralkodóvá válása, a parasztság nagyarányú kisajátításának kezdetéi. Tanulmányok a magyar parasztság történetéhez Magyarországon. 1711—1790. Szerk. Spira György. Budapest, 1952. 222. 1. 27. Schmidt János, Német telepesek bevándorlása Hessenből Tolna—Baranya—Somogyba a XVIII. század első felében. Győr, 1939. 13. 1. 28. Weidlein János, Elpusztult falvak Tolnában és Baranyában. Századok, 1934. 29. Hermann Egyed, Telepítések a XVIII. században. Katolikus Szemle, 1936. — Kísérleteztek a XVIII. század első felében rácok letelepítésével is, mint pl. Jány Jakab bátai apát, de ezek elszéledtek és helyükre németek, magyarok jöttek. Úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. Szerk. Felhő Ibolya. Bp. 1970. Tolna megye 248. 1. 30. Schmidt János i. m. 14. 1., 16. 1., 20. 1. stb. 31. Varga János, A jobbágyi földbirtoklás típusai és problémái. 1767—1848. Budapest, 1967. 91. 1. 32. Schmidt János í. m. 47. 1. 308