Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Fodor Márta: A sárközi kontraktualista jobbágyok úrbéri terheinek alakulása • 277

33. Sohmidi János i. m. 50—53. 1. — Meszlényi János földesúr telepítési szerződése a magyar és német telepesekkel. Az első ilyen szerződéslevél 1722. június 22-én kelt Györkönyben, a második 1723. január 8-án Győrött. Hesseni eredetű telepesek kerülték Styrum Lymburg birtokára is, amelynek központja Simontornya volt. Szárazdon 1735. körül telepedtek le a hesseni eredetű bevándorlók, Monasterly János birtokán. Majson Kun Ferenc birtokán talált 120 hesseni telepes új hazát. Kétyen 1732-ben Schilson János földesúr telepített le ném'et telepeseket. A kétyi telepesekkel a szerződést földesuruk Bonyhádon 1732. május 30-án kötötte meg. Eszerint 30 német család telepedett le Kétyen. 34. Lukács Zsófia, A szerződéses jobbágyok helyzete hazánkban a XVIII. század folyamán a Mária Terézia-féle úrbérrendezésig. Tolna megye. Budapest, 1937. 25. 1. Ezt az adatot közli az 1970-es Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. Szerk. Felhő Ibolya. Bp. Tolna megye. 248. 1. 35. Úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. Szerk. Felhő Ibolya. Budapest, 1970. Tolna megye. 248. 1. 36. Úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. Szerk. Felhő Ibolya. Budapest, 1970. Tolna megye. 248. 1. 37. Lukács Zsófia i. m. 18—19. 1. 38. TmL. IV/156. Decs úrbéres pere. A Fassiones ad noná puncta 1767. IV. 14-én 50. sz. alatt. „Ad primum: Nullum hactenus praeexstitit urbárium, verum pentes contractum traetabantur... Liberae migrationis non sünt ii, quorum anitenati hic loci ab antiquo residebant, sed nec ullus modernorum incolarum, prout ipsi referunt alio migrare anhelant, ültro tamen interrogati se liberae migrationis esse referunt." 39. TmL. IV/156. Decs úrbéres pere. 14. sz. Puncta pro pago Decsiensi. „Permaneat arenda, prouti antecedenter et hactenus fuerat, apud florenos nimirum annuos 461. Reliquantur piscaturae in priori statu, uti efciam totum, quod educillum, macellum et molas concernit, in antiquo usu permanébit..." 1731. jan. 12-én. 40. TmL. IV/156. Decs úrbéres pere. 14. sz. „... incolae Decsienses tam audaces fuerint, ut turrim seu campanile giné nostro et inspectoris nostri praesticu ac proinde absque ulla praevia habita licentia ibidem aedificare praesumpserint, ex mandato nostro serio in poenam perpetratae violentiae pro turri Bátaszékiensis ecclesiae aedificanda irremissibiliter 200 florenos persolvent". Dátum Viennae in residentia nostra archiepiscopali 12. Jan. Anno. 1731. Sigismundus Carolus de Kollonics. m. p. (L. S.) 41. TmL. IV/156. Decs úrbéri pere. Contractus cum Pago Decs. 20. sz. 1752. jan. 1-én. (1752—1757-ig volt érvényben.) „Pro arenda cum macello et educillo vernadi pendent quingentos sexaginta florenos, id est 560 FI." Dátum Bátaszékini in Oastello abbatiali die 1. Ianuarii 1752. (L. S.) Ad hoc plenipotentarius Georgius Arvai, Collegii Societatis Jesu Quinqueecclesiensis rector mp. Kenczel Péter eöregh bíró. 42. TmL. IV/156. Decs úrbéri pere. Contractus 1765. január 1-én. „Pro arend

a cum macello et in pago habitis cacabis solvent annue florenos octingentos, i. e. 800, ita tamen, ut nec cacabos foris habere, nec homines suos apud domínium foris cremare prehibere audeant... Tempore messis singulus hospes et inquilinus 3 diebus métere vei aliter hos labores praestare ac granum vinumque ad locuim dominii et cellaria devéhere obligatur... Quod concernit agros trans fluvium Sárvíz et Bátta et super montem promontorii et trans in altéra parte montis in latere praecipitio, ex illig agris solam decimam praestabunt". Sig. in oppido Bátaszék, 309