Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Holub József: Az újjáépítés megindulása Tolna megyében a török kiűzése után 1686-1703-ig • 5

az elv érvényesült nálunk is, s az ablegátusokat megbízójuk rangja szerint sorolta fel a jegyző. Az elnöki széket a főispán, távollétében az alispán foglalta el; ő nyitotta meg a gyűlést s ő vezette a tárgyalásokat. Ekkor még nem volt szokásban megyénkben, hogy legelőször az előző gyűlés jegyzőkönyvét olvassák fel, csak egy alkalommal fordult elő, mint láttuk, a Dallos-üggyel kapcsolatban. így azután először a királytól és a felsőbb hatóságoktól érkezett leiratokat, rendeleteket olvasták fel, majd egyenként megtárgyalták őket s hozták meg velük kapcsolatban a szükséges határozatokat. Jogi szempontból a megyegyűléseknek, vagyis a megyének legfontosabb tevékenysége a szabályrendeleteknek, statútumoknak az alkotása volt. Amint azonban minden működése a megindulásnak ezekben az éveiben csak egészen szűk kis területre terjedt ki, főképp az adóra és a katonaságra, úgy a statútumai is leginkább ebben a körben mozognak. A legtöbb az élelmiszerek és a munkabérek limitálásával, a mértékek megállapításával foglalkozik, — ezeket már ismerjük —, a többiek a legkülönbözőbb más kérdésekkel. így Szent István törvényére hivatkozva előírják, amikor már sűrűbb lett a címereslevél kihirdetése, ennek a taksáját, határoznak a megyei ítélőszék tárgyában, — kimondják, hogy az esküdtek nem kapnak fizetést, — hogy a tisztviselők hivatali évük leteltével mondjanak le — és szükségesnek látják külön statútumban lefektetni azt, hogy a megye szabályrendeleteinek és határozatainak megsértőit 100 forint büntetés sújtja.

193 A közgyűlésen tárgyalt ügyek a megye életének minden mozzanatára kiterjedtek. Itt történt meg a tisztújítás, itt adták meg a libertást, a mentességet az újonnan települőknek, mert hiszen ez a megye adóját érdekelte, s a közgyűlés adta meg az utasításokat az összeírok részére. Itt tárgyalták meg az adóés katonaügyeket, itt hagyták jóvá a már elkészített reparciálását a contributiónak, a porcióknak, itt döntöttek az elszállásolással kapcsolatos kérdésekben. A közgyűlés intézte a megye pénzügyeit is: itt mutatták be az elszámolásokat, itt hagyták jóvá az útiszámlákat és költségjegyzékeket, a közgyűlés adta meg az utasítást a perceptornak bizonyos kifizetésekre s ő adta meg a felmentést is. A közgyűlésen történt a kiküldetések elintézése — itt szerkesztették meg az ablegátusok részére az utasításokat, s itt számoltak be kiküldetésük eredményéről. A központi hatóságok a megyék útján hajtották végre rendelkezéseiket a gazdaság, kereskedelem és közegészségügy terén. A király vagy a nádor a megyéket értesítette az oktavális vagy rendkívüli törvényszékek időpontjáról, s ezeket a leiratokat azután a közgyűlésen olvasták fel és hirdették ki. A közgyűlés előtt történtek protestatiók, prohibitiók, reprotestatiók, contradictiók magánosok részéről a legkülönbözőbb ügyekben, s róluk a közgyűlés, vagyis a megye közönsége bizonyságlevelet állított ki. Az 1701. januári közgyűlésen pl. kihirdették a királyi táblának és a hétszemélyes táblának ítéletét a Paksy-család nőági leszármazottainak perében s ennek átírását a megye kiadta nekik bizonyságlevelével együtt. — Egy másik közgyűlés foglalkozott Lendvay István adósságának ügyével, s úgy határozott, hogy Lendvay menjen el Fehérvárra s ott intézze el Barnabeis préposttal 100 tallér adósságának ügyét. A közigazgatás és az igazságszolgáltatás egy kézben lévén, a megye volt hivatva ez utóbbi végzésére is. A megyei ítélőszék, a sedria feladata volt ez, 72