Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Csizmadia Andor: Jogszabályalkotás Tolna megyében • 399

Egyelőre igen kevés támogatásról gondoskodott a megye, mert mindössze egynegyed százalékos pótadónak megfelelő összeget, vagyis 7500 pengőt irányoztak elő. A megokolásban jobban megvilágítják a „közjóléti mozgalom" célját,

282 melyet a belügyminiszter kezdeményezett s amely felébreszti a társadalmi kötelességérzetet és a társadalmi együttműködés gondolatát. „Főcélja, a gazdasági bajok elleni védekezés és a nép elemi életfeltételeinek biztosítása. Feladata ennélfogva mindent elkövetni abból a célból, hogy a mutatkozó gazdasági és társadalmi bajok leküzdessenek. Figyelemmel kell kísérnie ez okból a nép életlehetőségeinek és megélhetési viszonyainak alakulását, foglalkoznia kell a népélelmezés kérdéseivel, szem előtt kell tartania a lakásviszonyokat, a munkanélküliséget, az általános gazdasági helyzetet s a különféle termelési és kereseti lehetőségeket." „Fontos feladata a közjóléti igazgatásnak az ínségenyhítő mozgalmak szervezése, szegényházak, napközi otthonok alapítása az egyes községekben, gyermekétkeztetési és ruháztatási tevékenység életrekeltése, ingyenes orvosi tanácsadóhelyek felállítása, az anya- és csecsemővédő intézetek szaporítása, jótékony egyesületek és intézetek támogatása, munkanélküliek részére foglalkoztató helyek létesítése stb." S mindezt 7500 P-s vármegyei hozzájárulással? De azután megcsillogtatja az indoklás a jövő képét: „A közjóléti szervezet tevékenysége azonban nem merülhet ki egyszerű segélynyújtásban és jótékonykodásban, hanem elsősorban is gazdasági irányú, tevékenységet kell kifejtenie. Munkaalkalmak teremtése céljából igyekeznie kell különféle háziiparokat és gazdasági mellékfoglalkozásokat meghonosítani (pl. szövés, fonás, faragás, méhészet, baromfi- és selyemhernyó-tenyésztés, gyümölcs- és csemegeszőlő-termelés stb.). Törekedjék előmozdítani a mezőgazdasági többtermelést, iparkodjék elősegíteni az ipari lehetőségek kihasználását és általában véve tegyen meg mindent, ami a munkaalkalmak szaporítását, önálló gazdasági egyedek megteremtését és a kereseti jövedelmek fokozását biztosítja. A gazdasági és ipari szaktudás elsajátítása és fejlesztése céljából rendezzen tanfolyamokat, azok látogatását ösztöndíjak adományozásával tegye lehetővé, tőke nélkül álló iparosok kiképzését és vállalkozását kamatmentes kölcsönök juttatásával mozdítsa elő". íme — a kapitalista állam modern arca, csak éppen a hozzávaló hiányzik. Sok jó törekvés is volt ezekben a szociálpolitikai megmozdulásokban s később — 1940-ben az Országos Nép és Családvédelmi Alap felállításával már komolyabb anyagi alapokról, országos 'bevételekről is történt gondoskodás.

283 Már a szabályrendelet meghozatala után maga a vármegye is rájött, vagy felülről kapott intést, hogy 7500 P-vel nem lehet szociálpolitikát elkezdeni, s ezért a következő évben már módosította szabályrendeletét. Az egész szegényalapot átadta a közjóléti alapnak s elhatározta, hogy a háztartás teherbíróképességének megfelelő összeget fog évenként erre a célra fordítani.

284 Az 1940. évi költségvetés már 90 000 P-vel számol. Persze ez is egy csepp a tengerben.

285 1939-ben megkezdődik a formális jogegyenlőség „jogszabályszerű" felszámolása, a mind nyíltabbá váló fasiszta diktatúra. Erre mutat a „zsidók közéleti és gazdasági térhódításának korlátozásáról" szóló 1939. évi IV. te. végrehajtása ügyében kiadott 7720/1939. ME. sz. rendelet s ennek alapján kiállított tanúsítványokért szedhető díjakról szóló szabályrendelet is.

286 Közigazgatási átszervezést jelentett az 1940 szeptemberi közgyűlésen hozott szabályrendelet „Dunaföldvár községben szolgabírói kirendeltség szervezéséről". A több mint 11 000 lélekszámú községben (s hozzávették még Bölcske 446