Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Csizmadia Andor: Jogszabályalkotás Tolna megyében • 399

községet) igen nehezen lehetett ellátni az I. fokú hatósági tevékenységet, mivel azt a majdnem 22 km távolságra fekvő járási székhelyen, Pakson végezték. Ezért a szabályrendelet egyik szolgabíró és 1 írnok kihelyezését rendelte el anélkül, hogy a járási létszámon változtatni kellene.

287 A szokásjog megtörte a szabályrendeletet egy 1916-ban alkotott jogszabálynál, mely a 18 éven aluli gyermekeket a nyilvános szórakozóhelyekről kitiltotta. Ügy kellett módosítani a szabályt, hogy a kitiltás csak iskolai kötelezettség alatt álló gyermekekre vonatkozik és ezekre is kivételeket alkalmazott, mivel a legtöbb faluban az volt a szokás, hogy a lányok nagyobb része 18 éves kora előtt férjhezment. így eltiltásuk a nyilvános táncmulatságoktól nevetségessé vált, de nem is tartották be. Leszállították tehát 15 évre a tilalmat s kivételt is engedtek.

288 Még a második világháború kitörése előtt a kereskedelmi és közlekedési miniszter 65.100/XII. a. 1941. szám alatt körrendeletet adott ki az útőrök részére szóló utasítással, egyben felhívta a törvényhatóságokat, hogy annak értelemszerű alkalmazásával alakítsák újjá szabályrendeleteiket. így keletkezett az 1941 áprilisi közgyűlésen új szabályrendelet a törvényhatósági útőrök szolgálatáról s ezzel .az 1932. évben alkotott szabályrendelet hatályát veszítette.

289 A háborús drágulás érezhető volt a taxik viteldíjszabásáról szóló módosított szabályrendeletben,

290 az állatorvosok magángyakorlatára vonatkozó szabályrendelet módosításában.

291 Még a háború kitörése előtt alkotott utolsó új jogalkotás: „A vármegyénél segélydíjjal alkalmazott ún. díjtalan közigazgatási gyakornokok és orvosgyakornokok segélydíjának, továbbá a vármegye kis- és nagyközségeiben rendszeresített állásban alkalmazott községi díjnokok havidíjának betegségük esetében való kiszolgáltatásáról" szóló szabályrendelet volt, amely a szellemi szükségmunka e hivatali hierarchia legalsó fokán küzdő napszámosainak biztosított illetményeket betegség esetére.

292 Jogszabályalkotás a korszak fináléja előtt A korszak fináléját jelentő második világháborúba való belépés a jogszabályalkotás lehetőségeit lecsökkentette. A drágulásnak megfelelő módosítások és a háborús szükségletek kielégítése: ez a két cél és indok, ami a változtatást vagy új szabály alkotását tette szükségessé. A korszak legtekintélyesebb jogszabálya az állattenyésztési szabályrendelet teljes újjáalkotása, amelynek indoka a 105.000/1941. FM. rendelettel leküldött új minta-szabályrendelet volt s ennek megfelelően kellett mindenütt új szabályrendeletet alkotni. A törvényhatóság a minta-szabályrendeleten csak olyan változtatást eszközölt, amit a bika vad természete megengedett. Arról volt szó ugyanis, lehet-e a bika fedeztetése alkalmával a vezetőrudat mellőzni s a szabályrendelet szerint a Tolna megyei vad természetű bikáknál nem. Másrészt nem vállalta a vármegye, hogy a törvényhatósági bizottsági tagok közül 7 bizottsági tag kisgazdát az állatbeszerzésekhez kiküld jön, mert — mint a szabályrendelet indokolása bevallotta — „a vármegyei állattenyésztő egyesület választmánya és a vármegyei mezőgazdasági bizottság .. . nem tudna hét egyesületi tagot, illetőleg állattenyésztéssel foglalkozó hét olyan kisgazdát kijelölni, akik egyúttal a törvényhatósági bizottságnak is tagjai". Ezzel leleplezték egy túl447