Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)
Csizmadia Andor: Jogszabályalkotás Tolna megyében • 399
Az újabb világháború jelé A húszas évek fordulóján bekövetkezett gazdasági válság s az imperializmusnak egyre élesebb reakciója, Magyarországon a szélsőjobboldali Gömbös Gyula kormányralépése s ennek erőszakos eszközei csak kevéssé mérhetők le a harmincas évek elejének helyi jogszabályalkotásában. 267 A helyi jogszabályalkotásban noha számszerűleg nincs csökkenés, jelentőségében annál inkább. A közigazgatás általános szabályai csak igen szűk körre, legtöbbnyire a törvényhatósági és egyéb bizottságok ügyrendjére szorítkoznak. Ezenkívül a szakigazgatás kiépítése engedélyez számukra kisebb, de igen szűk lehetőséget, hogy olyan kérdéseket, amelyeket országosan egyöntetűen megállapítani nem lehet, átengedjenek a helyi elhatározásnak. Itt is azonban egyre szűkül a keret, ami már a Bethlen-kormány időszakában is jelentkezik. Míg azelőtt az adótételek tekintetében (pl. ebadónál) a törvényhatóság maga határozott, most már a felső és alsó határt miniszteri rendelet állapítja meg. Más jogszabályalkotásnál pedig egyre általánosabb a minta-szabályrendeletek készítése, s így alig van lehetőség, hogy valamely kérdésben önálló legyen a törvényhatóság állásfoglalása. Ha pedig a törvényhatóság, abban a hitben, hogy jogszabály alkotási joga van, eltér a minta-szabályrendelettől, a minisztérium mindig talál ürügyet, hogy a szabályrendelet jóváhagyását, illetőleg megerősítését megtagadja s átdolgozás esetében is olyan feltételekhez kösse, amely nem jelent mást, mint teljes behódolást a minisztérium akaratának. Hogy a minta-szabályrendelet a korszak végén milyen általánossá vált, mutatja, hogy a közigazgatás egyik vezető szakembere, Némethy Imre egy előadásában már arra a lehetőségre utalt, hogy a törvényhatósági bizottság csak arra hozzon határozatot, hogy a szabályrendelet-mintát elfogadja-e. Csak egyes ügyekben (szociális, közművelődés stb.) maradhat olyan szabályrendelet-alkotás, ahol érvényesülni kell a helyi adottságok által adott különbségeknek. 268 A szabályrendeletek tartalmában, mint már Gömbös kormánya óta láttuk, megjelennek a hadi kérdések (hadirokkantak ellátása, hadi célokra állattenyésztés fokozása stb.). A Gömbös halála után kormányra lépő Darányi Kálmán ugyan kevésbé drasztikus eszközökkel, de nem kevésbé mozgósító erővel hirdeti meg Győrben a háborús előkészület programját s haladunk a második világháború felé. Igaz, hogy most megjelenik a széles néptömegek szociális felemelésének egyre inkább hangoztatott célkitűzése, a szociálpolitika, — találkozunk ezzel most már a szabályrendeletekben is, — az imperialista korban azonban mindig csak kirakattevékenység marad. Még ha egyes családok felemelését szolgálja is, az csak szűk keretekben érvényesül; a tömegek kívülrekednek a támogatáson s a kizsákmányolás valósága megmarad. Imrédy és a fasizmus célkitűzéseit egyre jobban hangoztató kormányok alatt már a helyi jogszabályokban is megjelennek a jogegyenlőséget tipró törvények végrehajtásával kapcsolatos rendelkezések — még ha csak igazolások kiadása alakjában is. A helyi apparátus is — bár a politikai életben egyre élesedő kritika mellett — lelkesen, vagy lelkesedés nélkül jogszabályalkotásban is halad a második világháború felé. Egyes szabályrendeletek végigkísérik ezt a korszakot is. Ilyen a kéményseprő munkakerületek megállapítása, 269 ilyen az ebtartási szabályrendelet állandóan visszatérő módosítása, 270 kihirdetik az állattenyésztési alapról 271 1936444
