Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Csizmadia Andor: Jogszabályalkotás Tolna megyében • 399

jegyzők szabadságolásáról alkotott szabályrendeletet és a segéd jegyzőt megillető kedvezményeket kiterjesztik a kisebb községi irodai alkalmazottakra.

234 Mivel a belügyminiszter megkívánta, hogy a gyámpénztári szabályrendeletben a kamatlábat kifejezetten állapítsák meg, újból módosították a szabályrendeletet és 8

ü

/o-os kamatot határoztak meg.

235 Mivel a belügyminiszter nem hagyta jóvá a díjnokokról szóló 1928. évi szabályrendeletet, az új szabályrendeletben a díjnokok számát oda módosították, hogy a szabályrendeletben eddig is felvett 12 díjnokon kívül tényleg működő 13 díjnok költségeit a vármegye közönsége viseli. Jellemző, hogy a létszámcsökkentést a legkeményebb irodai munkát ellátó díjnoknál hajtották keresztül s a minisztérium mereven ragaszkodott a csökkentett számhoz, holott mindenki tudta, hogy lehetetlen a folyton növekvő igazgatási feladatokat a csökkentett létszámmal ellátni.

236 Meg kellett változtatni a belügyminiszter rendelkezése szerint az 1927. évi szabályrendeletet is a községi vadászati jog bérbeadásáról,

237 leírási hibák miatt módosították a kisgyűlés ügyrendjéről szóló szabályrendeletet.

238 Többször is változtatták a kéményseprői kerületeket.

239 Állandó téma a hordó jelzés is és a darabonkénti díjazás helyett a hordó jelzők rendszeres díjazása.

240 Az alkalmazottak nyugellátásáról szóló szabályrendelet is állandó módosításon megy keresztül, mert ahány országos rendelkezés csak érinti a kérdést — márpedig ilyen sokszor történik — módosítani kell a szabály rendelet egyik vagy másik szakaszát.

241 Űj szabályrendelet az 1931. márciusi közgyűlésen alkotott lótenyésztési szabályrendelet. Eddig a lótenyésztési szabályrendelet egybe volt foglalva a többi állattenyésztési szabályrendeletekkel, most a 84.100/1928. IV. B. sz. FM. rendelet alapján újat alkottak, hogy „a lótenyésztés népies iránya a katonai használatra alkalmas lóanyag és könnyű kocsiló nevelését szolgál ja".

242 Tolna vármegyében már rég volt egy ún. rendelkezési alap, melyből a rendes költségvetésbe fel nem vett különféle kisebb kiadásokat, jutalmazásokat, segélyezéseket s más „képviseleti kiadások"-at fedezték. Mikor a vármegyénél 1930. év során a belügyminiszter közegei felügyeleti vizsgálatot tartottak, felfedezték a csendesen meglapuló alapot és elrendelték, hogy szabályrendeletet kell az alap bevételeiről, kezeléséről és hovafordításáról készíteni. A szabályrendelet elkészült s a jövőben is a rendelkezési alapba kerültek a háztartási alap esetleges bevételeinek kamatai, adományok, ki nem nyomozható idegen pénzek, elévült letétek és a megszűnt alapok vagyona. A rendelkezési alapból az alispán 500 P-ig utalványozhatott, nagyobb összegű utalványozás már a törvényhatósági bizottságot illette.

243 Az ügyrendi szabályrendelet most már újból módosítás alá került. Ez alkalommal nem a hibás leírás miatt, hanem mert nem volt elég világosan szabályozva az interpellációk előterjesztésének mikéntje.

244 Ugyanez a közgyűlés alkotott szabályrendeletet a vásári helypénzszedésről és az egységes vásári helypénzdíj szabásról is. Eddig ugyanis a vármegye területén háromféle helypénzdíjszabás volt érvényben (Bonyhádon, Nagydorogon, és a többi községekben). Most egységesítették a szabályrendeletben a helypénzszedést. Ugyanakkor fel is emelték a megítélésük szerint alacsony helypénzeket.

245 A szabályrendeleti módosítás kiterjedt a törvényhatósági választókerületekről és az egyes választókerületekre eső bizottsági tagok számáról alkotott szabályrendeletre is, amelyet már 1929-ben megalkottak, de 1930. év végén még alkalmasabbá tették olyan kerületek kialakítását, amely az uralkodó osztályok 441