Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Csizmadia Andor: Jogszabályalkotás Tolna megyében • 399

érdekeinek jobban megfelelt. A szabályrendeletet a belügyminiszter ez alkalommal hamarosan jóváhagyta.

246 A gazdasági válság hatása a Tolna megyei jogszabályalkotásra Noha a gazdasági válság már 1929-ben kopogtatott Magyarországon is, s annak hatása már az 1931. évi országos jogalkotásban látszik, a Tolna megyei jogszabályalkotásban csak 1932-ben találkozunk vele a vármegyei szegényalap létesítése, kezelése és javadalmazásáról szóló vármegyei szabályrendelet alkotásában. A szabályrendelet szerint a vármegye szegényalapot létesít, melynek bevételei vármegyebeli szegények segélyezésére, szegények ellátásával, vagy segélyezésével foglalkozó jótékony egyesületek, vagy községi szegényházak támogatására, vármegyei alkalmazottaknak vagy családtagjaiknak betegségből származó költségeihez segélyezésre szolgálnak.

247 Más vonatkozásban is megfigyelhetők a gazdasági válság jelenségei. Így kénytelenek az ebtartási szabályrendeletben a díjtételeket leszállítani, mert a falusi lakosság azokat a házőrző és pásztorebek után nem bírja el.

248 Le kell szállítani a kéményseprési díjakat.

249 Leszállítják a gyámpénztári kölcsönök után fizetendő kamatlábat 7%-ra,

250 majd lehetőséget adnak, hogy az árvaszék a törlesztésektől legfeljebb 3 évre eltekinthessen.

251 Egy gesztust jelentett a munkások felé: az útkaparó szabályrendelet módosítása, mert az útkaparók családja részére bevonulás esetén az illetmények bizonyos mérvű folyósítását biztosították,

252 nemkülönben a községi és magántulajdont képező, de csak saját célra termelő kő-, agyag-, homok-, kavics- és palabányák nyitásáról, üzemben tartásáról és az azokban dolgozó munkások testi épségének és egészségének védelméről szóló szabályrendelet. Volt már egy szabályrendelet „A magántulajdont képező bányáknál alkalmazott munkások elvérzésének megakadályozása" tárgyában, amelyet 1887-ben alkottak. Ez a szabályrendelet azonban már teljesen elavult s különben is a 189.663/1931. BM. körrendelet a törvényhatóságok kötelességévé tette új szabályrendelet alkotását. Ennek megfelelően készült 1933-ban az új szabályrendelet, amit az 1933. április 22-i közgyűlés fogadott el.

253 Űj jogalkotás volt a vasúti átjárók és közúti kanyarok közelében a szabad kilátás biztosítása céljából alkotott vármegyei szabályrendelet, mely „az egyre élénkebbé váló gépkocsi-közlekedés során jelentkező balesetek" ellen kívánt megelőzést biztosítani.

254 Űj jogalkotást jelentett a fürdőhelyek kijelöléséről, a nyilvános fürdők engedélyezéséről és fenntartásáról, a vízbőlmentésről és a fürdés rendszabályairól szóló vármegyei szabályrendelet is. Már a 155.600/1926. BM. rendelet előírta, hogy a törvényhatóságok készítsenek a fürdőzésről szabályrendeletet. Tolna megye kissé elkésve, 1933~ban készítette el igen részletes szabályrendeletét.

255 A gépkocsi elterjedése szintén országos szabályozást igényelt. Ezért a kereskedelemügyi miniszter 162.000/1931. KM. sz. rendeletével kötelességévé tette a törvényhatóságoknak, hogy a közönség részére közterületen rendelkezésre álló gépjárművel űzött gépkocsi (autótaxi) ipar gyakorlásáról készítsenek szabályrendeletet. A Tolna vármegyei szabályrendeletet az 1933. szeptemberi köz442