Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)
Csizmadia Andor: Jogszabályalkotás Tolna megyében • 399
ezzel mintegy elő kívánta készíteni — persze csak a messzi jövőben — a községi utak, illetve utcák kikövezését. 211 Közrendészeti intézkedéseket tartalmazott „a vármegye területén közlekedő kerékpárok nyilvántartásáról és rendtáblával való ellátásáról" szóló új szabályrendelet is. Eddig a gépjárművök nyilvántartását miniszteri rendelet írta elő, kerékpárokról nyilvántartást nem vezettek s a jogszabályalkotók a rendszámtáblával való ellátástól a közlekedők felelősségérzetének növelését remélték. 212 Végül az őszi közgyűlés újjáalkotta a községi vadászati jog bérbeadásáról és gyakorlásáról 1916-ban hozott szabályrendeletet. A régi szabályrendeletből ugyanis hiányoztak a vadak célszerű tenyésztésére és védelmére vonatkozó intézkedések. Mint az indokolás mondja: „Sajnálatosan kellett tapasztalnunk, hogy a területeken a vadászat sokszor a minél nagyobb haszonra törekvő kereskedelmi üzleti tevékenységgé fajult". Szükség van arra, hogy a községek a vadászati jogot szigorú feltételek mellett adják bérbe s ennek megfelelően alakították át a szabályrendeletet. 213 Az 1928. évben még tartó gazdasági konszolidáció lehetővé tette, hogy olyan kérdések rendezésére is sor kerüljön, mint a díjnokok jogállása. Ezért az 1928. március 31-i közgyűlés újraalkotta a díjnokok szolgálati viszonyainak és illetményeinek rendezéséről már 1913-ban alkotott szabályrendeletet. A létszámcsökkentések ugyanis elsősorban a díjnokokat érintették és a 26 díjnoki létszám ezeknek következtében 12-re lemorzsolódott. Mivel pedig a munkát ellátni kellett, kisegítő munkaerőket alkalmaztak. Rendezni kellett ezek szolgálati viszonyait és összhangba hozni a betegség- és balesetbiztosítást rendező új jogszabályokkal. (1927:XXI. te.) 214 Ugyanez évben megváltoztatták a gyámpénztári szabályrendeletet és a kiadható kölcsönök összegét 200 és 20 000 P. között állapították meg, a folyósítást pedig a postatakarékpénztárhoz utalták. 215 Mivel pedig a belügyminiszter nem hagyta jóvá a tanítóegyesületek közgyűlésein megjelenő tanítók költségeinek a községek által való megtérítését, illetve e költségek megtérítésének a járási egyesületek gyűléseire való kiterjesztését, a régi szabályrendeletet tartják fenn, de az előbbi 4 Korona napidíj helyébe 5 P-t állítanak be a vármegyei egyesület ülésén való részvételhez. 216 Ugyanekkor a földmívelésügyi miniszter észrevételeinek megfelelően módosították a gazdasági cselédek részére bérlevél kiállításának kötelezővé tételéről szóló szabályrendelet két szakaszát. 217 Miután a prostitúciót szabályozó 1926. évi 160.100 BM. rendelet 60. §-a elrendelte, hogy az önkormányzati testületek a helyi viszonyok figyelembevételével szabályrendeletileg kötelesek rendezni mindazokat a kérdéseket, amelyeket e rendelet hatáskörükbe utal, Tolna vármegye 1928-ban szabályrendeletet alkotott a bejegyzett kéjnők orvosi vizsgálatáról, továbbá az engedélyezett kéjnőlakások. magán és nyilvános találkahelyek vizsgálati díjairól. 218 1928-ban az érvényben levő, de 1893-ban alkotott s már elavult építési szabályrendeletet hatályon kívül helyezték s „az új, modern építési technika és közegészségügy követelményeit teljesen jelölelő és magában foglaló szabályrendeletet" kívánt a közgyűlés alkotni. így jött létre az 1928. március 31-i közgyűlés határozatából Tolna vármegye új építési szabályrendelete. Az új szabályrendelet felölelte az utcák, terek szabályozását, az építési engedélyezési eljárást, az épületek létesítésénél a hatósági eljárás részletezését, felsorolta az egészségügyi közbiztonsági követelményeiket, az épületek tartozékainak előírásait, a fenntartás és lebontás kérdéseit, végül a büntető szankciókat. 219 438
