Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Csizmadia Andor: Jogszabályalkotás Tolna megyében • 399

A nyári közgyűlésen került elő az állattenyésztési szabályrendelet, amit a földmívelésügyi miniszter formai okokból nem talált jóváhagyhatónak. Azt ajánlotta, hogy ne külön szabályrendeletként alkossák meg, hanem része legyen a már előbbi szarvasmarha-, sertés- és juh tenyésztési szabályrendeletnek. A minisztérium ki is dolgozott egy megfelelő tervezetet, amit azután a vármegye augusztus 27-i közgyűlése egész terjedelemben elfogadott. (Tolna vármegye szabályrendelete a szarvasmarha-, sertés- és juhtenyésztési szabályrendelet kiegészítése, illetve a törzskönyvezés elrendelése és köztenyésztésre törzskönyvezett bikák használata tárgyában.)

203 Ekkor készül egy Szabályzat Tolna vármegye tulajdonát képező személyautó használatáról. A szabályrendelet szerint a személyautó a közúti adminisztráció ellátására szolgál és a vármegye alispánja azt korlátlanul használhatja. Amennyiben a közúti szolgálat ezt lehetővé teszi, azt az alispán a vármegye főispánjának, tisztviselőinek, valamint az államépítészeti hivatal műszaki személyzetének rendelkezésére bocsáthatja. Ha a kocsit hivatalos utazásra nem használják, az alispán azt — különösen reprezentáláskor — magánutazásra teljesen díjtalanul használhatja. Az automobil azonban vasúti állomáshoz egyáltalán igénybe nem vehető.

204 Az októberi rendes közgyűlés a községi faiskolákról és az utak befásításáról szóló, 1901. évben hozott szabályrendeletet módosította úgy, hogy ezentúl a fásításnál a selyemtenyésztés érdekeire fokozott figyelemmel legyenek.

205 Az 1926. márciusi közgyűlésen sor kerül a még 1883-ban a korcsmai hitelről alkotott szabályrendelet módosítására s a maximális régi 8 korona korcsmai hitelt most már az új pénzben 10 pengőben jelölik meg.

206 A gazdasági cselédek részére bérlevél kötelezővé tétele tárgyában 1924-ben alkotott vármegyei szabályrendeletnél a földmívelésügyi miniszter 28630/1925. VI. FM. sz. alatt módosításokat kívánt annak érdekében, hogy a bérlevélben a cseléd munkakörének megjelölésén túl egyéb feltételeket mellőzzenek s ezt a márciusi közgyűlés teljesítette is.

207 A június 8-i közgyűlés a jegyzők részére biztosította szabályrendeletben a jegyzőegyesület közgyűlésén, választmányi ülésén való részvételt a községi pénztárak terhére, de országos gyűléseken csak a megyei és járási elnökök részvételét fedezik közpénzből.

208 Ugyanezt a kérdést kiegészítőlég tárgyalja az 1926. október 29-i közgyűlés is s az országos kiküldöttek költségeinek elszámolásáról intézkedik.

209 Ez a közgyűlés a tanítók egyesületi részvételét is hasonlóképpen kívánja biztosítani, amikor az 1913-ban alkotott szabályrendeletet — (a tanítóknak a vármegyei általános tanítói egyesület, valamint annak járásköri ülésein való részvételük alkalmával felmerülő költségeinek a községek által leendő megtérítése tárgyában) — újjáalkotja, s kiterjeszti a lehetőséget a járási ülésen való részvételre is, egyben szabályozza a napidíjakat.

210 1927. őszi közgyűlése köztisztasági szabályrendeletet alkotott. Megállapította ugyanis a közgyűlés, hogy sok községben sáros időben a gyalogközlekedés úgyszólván lehetetlen s ez „elmaradott, a lakosság érdekeit hátrányosan érintő, a forgalom lehetőségét, biztonságát, a közegészséget és testi épséget veszélyeztető állapoton végre gyökeresen segíteni s a kulturális és forgalmi szükséglet ezen legkezdetlegesebb követelményét egységesen szabályozni, immójr mellőzhetetlen teendő volt". Kimondták tehát a községek kötelezettségét, hogy járdák létesítéséről és fenntartásáról gondoskodniuk kell, de megengedték, hogy autonóm hatáskörben a községek a költségek egy részét az érdekelt háztulajdonosokra is áthárítsák. Gondoskodott a szabályrendelet árkok és hidak készítéséről s 437