Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Csizmadia Andor: Jogszabályalkotás Tolna megyében • 399

kölcsi szempontból" megfelelőnek találta, másutt pedig a gazdasági munkáslakások viszonylag csekély bére miatt nem látta indokoltnak, hogy a munkásokat az új házakkal kapcsolatban nagyobb „annuitással" terheljék: mindössze

1 685 ház költségeit vette tervbe. Egy-egy ház építési költségét ekkor „hozzávetőlegesen" 1600 K-ra becsülték. Ehhez tehát közel 1 300 000 K-ra lett volna szükség, amelyhez a törvényhatóságnak csak 750 000 K. törlesztéses kölcsön elhatározására tett az alispán javaslatot. A földmívelésügyi minisztérium annyit jelzett, hogy a kölcsön kamataiból 2%-ot hajlandó lenne a törlesztés tartamára vállalni. Mikor a megvalósításra került a sor, az alispán már a 750 000 K-t sem tudta kölcsönképpen előteremteni, mert mint mondta, a vármegyei alapoktól legfeljebb 400 000 K-t remélhet, de azt gondolta, ezzel is el lehet indulni. Itt 4 és -fél %-os lenne a kamat, ebből 2%-ot vállalna a földmívelésügyi kormányzat. A munkásra azonban 5%-os terhet vetnének ki s a terheket is számítva, egy munkáslakást most már 1800 K-ra terveztek. így az új lakások bére meghaladná a munkáslakások szokásos bérét. Miután a közgyűlés ez alispáni előterjesztést elfogadta, egyúttal szabályrendeletet alkotott „a gazdasági munkásházakról", amelyek egy lakószobából, egy konyhából és egy kamrából álltak. A vármegye a házakat csak haszonbérbe adná 30 évre 7%-os törlesztéssel, mit ha 30 évig megfizet, a ház tulajdonosa lesz. Ha előbb kifizeti, akkor is tulajdonos lesz.

11<J 1909-ben megszervezték az állatorvosi köröket s a szabályrendeletben felosztották a vármegyét 20 állatorvosi körre. Megszervezték a körállatorvosok állásait, akik a községi köröknek szakbanácsadói és egyben az állattenyésztési ügyek szakelőadói. A körállatorvos végzi el a kör községeiben az állatorvosi húsvizsgálati teendőket, a kör székhelyén pedig az állatorvosi teendőket is.

120 Végül 1909. évben alkotják a szabályrendeletet a vármegyei hordójelző hivatalok belső ügykezeléséről. Tolna megye az 1907:V. te. értelmében 1909-ben négy hordójelző hivatalt létesített (Szekszárdon, Bonyhádon, Gyönkön és Pakson). A hordójelzőket az alispán fogadja fel. Nem vármegyei tisztviselők, de alkalmaztatásuk általában állandó jellegű, s csak „alapos okok fennforgása esetén" lehet őket három havi felmondás mellett elbocsátani. A hordójelző hivatalok fenntartására alapot létesítettek. Ebbe folynak be a hordójelző díjak, őrzési, raktári díjak, az át nem vett hordók elárverezéséből származó jövedelem, s más bevételek. A szabályrendelet részletesen szabályozta az eljárást, a díjak beszedését és kezelését.

121 Jogszabályalkotás az első világháború küszöbén A koalíció bukásával a Nemzeti Munkapárt néven újjászervezett régi Szabadelvű Párt vette át az uralmat, amelyhez a koalíció nem egy tagja is csatlakozott. A földbirtokos vezetés alatt álló parlament, szoros szövetségben a nagytőke képviselőivel, akik között a feudális uralkodó osztály egykori „történelmi" családainak nevei is szép számmal megjelentek, utolsó erőfeszítéseit tette, hogy némi engedmények árán a mind fenyegetőbben darabjaira bomló ország centrifugális erőit megfékezze. Ehhez közjogi, közigazgatási reformokat ígért, amelyeket azonban a centralizáció erősítésére akart felhasználni. Ahogy azonban előrevetette baljós árnyékát az első világháború, a kezdeti engedmények is mindinkább háttérbe szorultak s a kormány hatalmának biztosítása a háború, vagy fenyegető háborús veszély esetére került előtérbe. 424