Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Csizmadia Andor: Jogszabályalkotás Tolna megyében • 399

régibb szabályrendelete volt s mely elrendelte, hogy minden község köteles faiskolát létesíteni.

67 Néhány munkásüggyel foglalkozó szabályrendelettel is találkozunk. Ezek részben — de igen kis mértékben — a mezőgazdasági munkások testi épségét kívánták biztosítani,

68 vagy a foglalkozást közvetítő és cselédszerző üzletekre vonatkozó rendészeti szabályokat tartalmazták.

69 Egyes közigazgatási ágak körébe tartozó intézmények szervezeti, eljárási, ügyviteli szabályait találjuk még a dualizmus első évtizedeiben. Ilyen a Szabályrendelet a gyámsági és gondnoksági ügyekről s e szabályrendelet kiegészítését képező kezelési szabályzat, amely a gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről szóló .1877. évi XX. te. végrehajtását tartalmazta.

70 Ilyen a mértékhitelesítő hivatalok kezelési és díjszabályzata, amely az 1874:VIII. te alapján felállított hivatalok szervezetét és működését szabályozta.

71 Szervezeti kérdést is érint a gyepmesteri szolgálat és díjazás tárgyában 1890-ben kelt szabályrendelet, mely az állategészségügyi törvény (1888 :VII. te) végrehajtását követően jött létre. Ipari és vegyes tárgyú szabályrendeletek Már az első ipartörvény (1872:

VIII. te) megengedte egyes iparágak (szállodák, korcsmák, kávéházak, zsibárusipar, cselédszerzés, kéményseprés, személyszállítás, bérkocsis ipar, hordárok tekintetében „közbiztonsági, közerkölcsi, közegészségügyi és egyéb szempontokból" szabályrendeletek alkotását, amivel Tolna megye is élt. A második ipartörvény (1884:XVII. te.) az engedélyhez kötött iparokra nézve egyenesen kötelességévé tette a törvényhatóságoknak és városoknak a szabályrendelet alkotását. (10—111. §§.) A Tolna megyei Gyűjteményben közölt szabályrendeletek közül igen sok az iparengedélyek szabályait, vagy egyes szakigazgatási ágak rendészeti kérdéseit tartalmazzák. Ilyen volt az építési szabályrendelet,

72 a fogadó és vendéglő, kávéház és kávémérési iparokról szóló szabályrendelet,

73 a fegyvertartási engedély, nemkülönben a fegyver- s lőszerárulás korlátozása tárgyában alkotott szabályrendelet,

74 a kéményseprés iparról először 1884-ben alkotott szabályrendelet.

75 1888-ban a külföldieknek és idegeneknek nyilvántartása tárgyában is hoztak szabályrendeletet, de a miniszter azzal erősítette meg, hogy életbeléptetését külön rendelettel fogja megállapítani.

76 1889-ben a révközlekedés biztonsága érdekében teendő intézkedésekről is alkottak szabályrendeletet, de a közutakról és vámokról szóló 1890:1. te az egész révügyet országosan szabályozta, így a helyi szabályozásnak sok lehetősége nem maradt.

77 A Gyűjteményből ismert többi szabályrendelet igen vegyes tárgyakat ölel fel. Ismerünk szabályrendeletet katonai beszállásolási alap létesítéséről,

78 a hernyók és kártékony rovarok irtásáról,

79 a korcsmai hitelről,

80 az iskolamulasztás meggátlása tárgyában,

81 a phylloxera elleni védekezésről,

82 a magánménekkel való fedeztetés korlátozásáról.

83 1889-ben megjelenik az első ebadó-szabályrendelet, amelynek módosításai végigkísérik ismét az egész korszakot. 1889-ben még a belügyminiszter nem volt olyan aprólékoskodó az ebadó körül, mint később látni fogjuk, mert az 1889. október 8-án elfogadott szabályrendeletet 1890. április 24-én már megerősítette. Mindössze a kihágási pénzbüntetés maximumát 100 Frt helyett 50 Frt-ban állapította meg.

84 416