Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)
Csizmadia Andor: Jogszabályalkotás Tolna megyében • 399
vétségeket az illetékes vizsgálóbírónak hivatalból, a sértett fél panaszát be nem várva feljelenti, és a tetten kapottat — ha kereset nélküli, kóbor életű vagy ha az elkövetett bűntény vagy vétség közbotrányt okozott — letartóztatva átadja a bíróságnak, a gyanúval terheltet felügyelet alá helyezi. A közigazgatási úton letartóztatott személyt azonban köteles 48 óra alatt a bíróságnak átadni. Olyan bűneseteknél, melyek nyomot hagynak maguk után (gyilkosság, ölés, gyújtogatás, rablás, betöréssel párosult lopás stb.) és általában mindazon eseteknél, melyekben a tényálladék megállapításához bírói szemle szükséges, vagy „a mutatkozó tárgyak és jelenség a tettes felfedezéséhez vezethetnek", intézikedik a bűnjelek, hulla, hely és nyomoknak mindaddig érintetlen hagyásáról, míg a vizsgálóbíró azok iránt nem rendelkezik. Széles a főszolgabíró rendészeti jogköre. E tekintetben i) őrködik az érvényben levő mezei rendőrségi, rév- és útrendőri szabályok szigorú megtartása felett, k) felügyel a vásárokon a mértékek és italok minősége felett s általában gyakorolja a vásárrendészetet, 1) a járás közegészségi állapotát folytonos figyelemmel kíséri, mutatkozó járvány, vagy ragály esetén az alispánnak jelentést tesz s egyidejűleg a járási orvos szakvéleménye alapján intézkedik, a szükséges óvó rendszabályokat elrendeli, m) állatok közti járvány esetén szintén intézkedik az 1888:VII. te. alapján, o) hatásköréhez tartozik az építési engedélyek kiadása is. Részletes szabályozást kap a községek feletti ellenőrzés. Már az n) pont szerint a főszolgabíró felügyel a községek fölött a községi törvény pontos végrehajtása tekintetében; „gyakorolja az ezen törvény áltál reá ruházott jogokat és teljesíti a kötelességeket", p) gondoskodik a községi utakról, illetve a községeknek erre vonatkozó kötelességteljesítését ellenőrzi. Intézkedik a közmunkaerő évenkénti összeírásáról is. r) A községek feletti felügyelet hatályosabbá tétele végett félévenként köteles a járást községről községre bejárni s a községi közigazgatást és pénzkezelést megvizsgálni. Tapasztalatairól az alispánnak félévenként jelentést tesz. s) Ellenőrzi a megyei alapokat illető járulékoknak a községek által való beküldését is (72. § a—s) pont). A főszolgabíró az I. fokú kihágási hatóság is. (73. §.) Végül a szabályrendelet rendelkezik a főszolgabírói hivatalok ügykezeléséről (74—83. §§). A főszolgabíró helyettese a szolgabíró, aki és a beosztott közigazgatási gyakornokok intézik a rájuk szignált ügyeket a főszolgabíró megbízása szerint. (84—85. §§.) A járási hivatal tisztviselői még a járási orvosok, akik közegészségügyi tekintetben a főorvos utasításai szerint tartoznak eljárni. Az útmesterek s általában a közúti személyzet kötelességeit külön szabályrendelet határozza meg. (86—87. §§.) A szabályrendeletnek egyik külön (III.) fejezete rendelkezik a napidíjakról. A vezető tisztviselők, akiknek útiátalányuk van, a vármegye, illetve a járás területén nem számíthatnak fel napidíjakat. Egyébként az alispán napidíja 5 Frt, a többi tisztviselőé 2—4 Frt. A fuvarilletmény ;kilométerenkint 20 kr. (88. §.) 51 409
