Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Csizmadia Andor: Jogszabályalkotás Tolna megyében • 399

A vármegyei közgyűlés és ügyrendje A szervezési szabályrendelet nem szól a vármegye legmagasabb rendű szervéről, a törvényhatósági bizottságról (közgyűlésről). Ennek szervezetét, alakulását maga a törvény (1886 :XXI. te. II. fej. 21—44. §§) állapította meg. A törvény szabályozta a közgyűlések szervezetét és hatáskörét is (45—55. §§), de módot ad arra, hogy több kérdést a megyék szabályrendelettel szabályozzanak [elnöklés (45. §), közgyűlések tartása (46. §), egyes ügyek közgyűléshez utasítása (47. §), ügyrend 50. §)]. A törvény alapján Tolna vármegye már 1887. január 5-iki közgyűlésében megalkotta szabályrendeletét „a közgyűlések tartásáéról, az elnöklésröl, az ügyes tanácskozási rendről s a névszerinti és titkos szavazás módjáról az 1886. évi XXI. te. alapján". A szabályrendeletre a belügyminiszter nem egész egy hónap alatt már meg is adta a jóváhagyást (7215/III. a./1887. B. M. szám). A szabályrendelet a vármegyei rendes közgyűlések számát háromban állapította meg: a tavaszit márciusban, az őszit október hó első felében, ezenkívül tartanak egyet július második, vagy augusztus hó első felében. Rendkívüli közgyűlést a főispán saját hatáskörében, vagy közgyűlési határozat folytán bármikor, az alispán pedig csak kivételesen, ti. ha a főispáni szék üres, vagy a főispán akadályoztatva van, végül a törvény 68. §-a c) pontja esetében (ha ti. valamely kormányrendeletet az alispán törvénybeütközőnek, vagy a helyi viszonyok között károsnak, vagy éppen kivihetetlennek tart s a miniszter felirat ellenében is fenntartaná rendeletét, a főispán rendeletére, vagy távollétében, annak nevében nyolc nap alatt közgyűlést hívhat össze). A közgyűlés tárgysorozatát 8 nappal előbb kell közölni; ha pótadó kivetéséről van szó, ezt indokolt felhasználási költségvetés kapcsán 15 nappal előbb kell már írásban közölni. A közgyűlés törvény szerinti elnöke a főispán, akadályoztatása esetén az alispán. A szabályrendelet szerint ezután a főjegyző, végül az árvaszéki elnök következik. A rendes közgyűlésen első tárgyként az alispánnak a közállapotokról szóló időszaki jelentését, megyei pótadó kivetése esetében pedig a költségvetést, illetve a pótadó kivetése iránti javaslatot tárgyalják. (3. §.) Rendes közgyűlésen az alispáni jelentés után következnek a közigazgatási bizottság félévi jelentései, a számonkérő székről

52 szóló jegyzőkönyvek, a megyei pénztár és az alapok megvizsgálásáról felvett jegyzőkönyvekkel együtt. Ezek után kerülnek sorra a napirendre kitűzött tárgyak a tárgysorozat szerint. Majd a napirend kitűzése után érkezett rendeletek, átiratok és jelentések, végül a napirendre kitűzött tárgyakkal össze nem függő interpellációk, önálló indítványok, és kérvények, amelyeket 24 órával előbb a közgyűlésen vagy az elnökségnél bejelentettek és a jegyzői hivatalban közszemlére kitettek. (41. §.) Rendkívüli közgyűlésen csak a tárgysorozatba előzetesen felvett ügyeket tárgyalják. (5. §.) A tanácskozást az elnök vezeti, ő nyitja meg és zárja be. (9. §.) Küldöttségek nem járulhatnak a közgyűlés elé. (10. §.) A hallgatóság számára elkülönített helyet tartanak fenn s csak ott tartózkodhat. (11. §.) Az elnök őrködik a rend és a nyilvánosság felett, a hallgatóságot — ha kell — rendre inti s ennek sikertelensége esetén a rendzavarókat eltávolítja. (12. §.) Az elnök a tanácskozási rend érdekében mindig szólhat és ha valaki a 410