Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)
Csizmadia Andor: Jogszabályalkotás Tolna megyében • 399
sara módosításokat vagy átalakításokat kívánni. Ha a szabályrendelet a törvénynek meg nem felel, vagy alaki vagy tartalmi fogyatkozásai miatt ezután sem volna alkalmas, hogy jogszabályul szolgáljon; vagy a törvényhatóság a szabályrendelet alkotását megtagadná, a kormányt a törvény jogosította rendeleti úton való intézkedésre. (12. §.) Csak ha a törvényhatóság később megfelelő szabályrendeletet alkotott, mondta ki a törvény, hogy a megerősítés után a kormány szabályrendelete hatályát veszti.'' 15 Az 1886:XXI. te. alapján indult meg nagyabb mértékben Tolna megyében is jogszabályalkotás. A belügyminiszter július 8-án kelt körrendeletében (37621/1886. sz.) a törvény életbeléptetésének idejét 1886. augusztus 15-foen állapította meg s felhívta a törvényhatóságokat a törvényben foglalt rendelkezések végrehajtására. Tolna megye törvényhatósága 1886. augusztus 5-iki közgyűlésében megalakította az állandó választmány bizottságait s megtette az előkészületeket a szükséges szabályrendeletek megalkotására, egyúttal pedig meghatározta a közgyűlés ügyrendjét. (3/1887., 187/1887., 356/1887. kgy. számok.) Elhatározta azt is, hogy szervezetét a törvénnyel összhangba hozza. 46 Szabályrendelet készült a beteg alkalmazottakról s létrehozták a vármegyei nyugdíjalapot. 47 A vármegyék legfontosabb szabályrendeletének az un. szervezési szabályrendeletet lehet tekinteni, amely a megyei szervezet egészét fogta össze azon elég tág lehetőségen belül, amit a szervezés kérdésében a törvények megengedtek. Szervezési szabályrendelet hozatala az 1886 :XXI. te. életbeléptetésével vált országosan általánossá. Az 1870:XLII. te. alapján szintén jöttek létre hasonló, a megyék területi beosztását és tisztviselői helyzetét, illetményeit megállapító megyei jogszabályok, az átfogó szervezés mégis a második törvényhatósági törvény meghozatala után következett be. Időköziben azonban az országgyűlés a megyék háztartásáról törvényt alkotott (1883 :XV. te), amely biztosabb alapokra helyezte az addig szinte évről évre külön törvényekben meghatározott háztartási hozzájárulást, amely talán a legérzékenyebb kérdés volt a megyék autonómiájának érvényesülése terén. A megyék a minden évben elosztásra kerülő államsegély miatt teljesen a kormánytól függtek, amely azokat anyagilag teljesen kézben tartotta s ez a megyék politikai állásfoglalására is hatással volt. 48 Már az 1880. évi közigazgatási ankét is javasolta a vármegyék háztartásának biztosabb alapokra helyezését és a közigazgatás költségeinek az állam által való viselése mellett kisebb pótadó behozatalát. 48a 1883-ban azután a vármegyék háztartásáról szóló törvényben meghatározták megyénkint az évi államsegély összegét (a törvény melléklete), megállapították az évi illetmények rendszeres kiszolgáltatását (2. §), s lehetővé tették meghatározott célokra pótadó kivetését is. (9. §.) A törvény 16. §-a elrendelte, hogy a megyei háztartás rendezése céljából a belügyminiszter az egyes megyék részére meghatározott összegeknek alapul szolgáló kimutatásokat a megyéknek megküldje s azok a járások szerinti beosztás, valamint a tisztviselők számának és illetményeinek meghatározása iránt a törvény korlátain belül s a belügyminiszter jóváhagyásával az 1883. év folyamán szabályrendeletben intézkedjenek. Azt is meghagyják, hogy a járásokat lehetőleg hozzák összhangba a járásbíróságok területével és székhelyével. Ha azonban később a vármegyei alkalmazottak létszámában és illetményeiben változást kívánnának eszközölni, ahhoz a belügyminiszter előzetes jóváhagyása szükséges. 405