Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Csizmadia Andor: Jogszabályalkotás Tolna megyében • 399

ennek végrehajtása tárgyában kiadott 33.290/1880. B. M. rendelet szabályozták s kötelezővé tették a törvényhatóságok és a városok számára, hogy a magasabb büntető jogszabályokkal nem ellentétes szabályrendeleteket, amelyeknek fenntartását szükségesnek tartják, 1880. december l-ig megerősítés végett a belügyminiszterhez f eltér j esztik. Tolna vármegye a következő szabályrendeleteket, illetve szabályrendeleti részeket kívánta fenntartani: 1. Az 1869. évi 3497/3283. szám alatti cselédrendtartásnak a mezei vagy külső cselédek szegődési idejét meghatározó 6. §-át, mert — úgy vélte a kiküldött megyei bizottság — a gazda és cseléd közt fennforgó egyéb viszonyok az 1876:XIII. tc.-vel rendezve vannak s e törvény szabályaival szemben a szóbanforgó szabályrendeletnek részben azonos, részben pedig hézagos, vagy nem kielégítő rendelkezései továbbra fenn nem tarthatók. 2. A hernyók és kártékony rovarok kiirtásáról szóló 1873. évi 60/kgy. szám alatti szabályrendeletet egész terjedelmében. 3. A keleti marhavész behurcolása ellen 1873. évi 76. közgyűlési szám alatt alkotott szabályrendeletet az időközben változott jogszabályoknak megfelelő módosítással, végül 4. a saját termésű boroknak palaokokban való árulásáról 1876. október 1-én 106/kgy. szám alatt életbe léptetett szabályrendeletet egész terjedelmében/'

3 Valóságban csak két szabályrendelet maradt továbbra is hatályban: a hernyók és kártékony rovarok kiirtására, valamint a keleti marhavészre vonatkozó szabályrendeletek, ez utóbbi azután az 1888:

VII. te. folytán hatályát veszítette. A cselédrendtartásra vonatkozó szabályrendeletet az 1876:XIII. te. tette feleslegessé és helyezte hatályon kívül, a saját termésű boroknak palackokban való eladása tárgyában alkotott szabályrendelet pedig az 1888:XXXV. te. folytán veszítette érvényét. A szabályrendelet mint jogforrás a törvényhatósági törvény szerint A kormányhatalmat a fúzió után átvevő Tisza Kálmán közigazgatási reformjai a szabályrendelet-alkotást is érintették. A törvényhatóságokról készült új törvény, amely számos vonatkozásban a felszabadulás utáni tanácstörvényig életben maradt, az 1886 :XXI. te. újból részletesen szabályozza a törvényhatóságok szabályrendelet-alkotását, de azt két vonatkozásban is megszorítja. Noha Tisza Kálmán maga az első törvényhatósági törvény idején az önkormányzat harcosaként buzgólkodott a kormány centralizáló törekvéseivel szemben, most a miniszterelnöki és belügyminiszteri hatalom birtokában az adminisztratív tutela kitérjesztőjévé vált. Így került bele az általa beterjesztett törvényjavaslatba a szabályrendeletek kötelező általános felterjesztése és a miniszteri bemutatási záradék általános kötelezővé tétele, s ő statuálta a kötelezőleg alkotandó szabályrendeletekre a kormány „kényszerrendelkezési" jogát.

44 A miniszter határoz ezután végérvényesen a szabályrendeletek ellen beadott fellebbezések érdemében s csak „ha szükségesnek találja", hallgatja meg a törvényhatóságot. (11. §.) A „kényszerrendelkezési jog" azt jelenti, hogy a kötelezőleg előírt szabályrendeleteknél joga van a kormánynak a szabályrendelet hiányainak pótlá404