Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Csizmadia Andor: Jogszabályalkotás Tolna megyében • 399

Csizmadia Andor: Jogszabályalkotás Tolna megyében Tolna vármegye korai szabályrendeletei A vármegyei jogszabályalkotás mindig az önkormányzat egyik jelentős megnyilvánulása volt. A feudális kor magasabb jogszabályai: a törvények, vagy a királyi rendeletek, a kapitalista korban pedig a kormány- vagy miniszteri rendeletek nem terjedtek ki az életviszonyok számos kérdésére, s a magasabb jogi szabályozás hézagaiba, vagy szabadon hagyott területeire benyomult az önkormányzatok jogszabályalkotása. Az életviszonyoknak mindig maradt számos olyan kérdése is, ahol egészben vagy legalább a részletekben helyi szabályozásra volt szükség, s ezt megnyugtató módon csak a helyi önkormányzatok, a vármegyék vagy a városok végezhették el. így vált a helyi jogszabályalkotás a feudális korban az ún. statútum-, a kapitalista korban az ún. szabályrendeletalkotás fontos részévé az önkormányzatok életének. Vármegyei statútumokat már a Mohács előtti korból ismerünk. A magyar törvényhatóságok jogszabályainak híres két gyűjtője, Kolozsvári Sándor és Övári Kelemen egykori kolozsvári egyetemi tanárok, nagy 8 kötetes forrásgyűjteménye, a Corpus Statutorum Hungáriáé Municipalium

1 már a 15. századtól közölnek törvényhatóságok által alkotott jogszabályanyagot. Tolna vármegye levéltári anyaga azonban a török idők alatt jórészt elpusztult. A vármegye jegyzőkönyvei — amelyek a statútumok első feljegyzései és megőrzőhelyei — csak az újjáépítéstől, 1696-tól maradtak fenn.

2 Az első Tolna megyei statútumokat 1713. évből ismerjük.

3 Talán nem véletlen, hogy az első statútum a szekszárdi, őcsényi, decsi és nyéki borok után urnánkint (1 urna = kb. 35 pint) 40 dénárt, míg a többi helyeken termett borok után, amelyek alacsonyabb értékűek, urnánkint 30 dénárt állapít meg. Ugyanakkor a molnárok 1 köböl gabona után bevételeikből 20 dénárt fizetnek. Az első statútumokkal figyelemmel kísérhető a telepítések nem egy mozzanata. A bátaiak 1713-ban, mivel szőlőiket és szántóföldjeiket több év óta művelik s így terményhozamuk van, tartoznak már adózni. Az új telepesek Döbröközön s más ezután telepítendő helyeken 2 évig adómentesek maradnak. Meghatározzák a mértékeket is. Általában pozsonyi mértéket használnak a gabona és bor mérésénél egyaránt (ez volt az országos szokás is, 1 1715:63. te. 4. §), csupán az öl (ulna) mérésénél használnak bécsi mértéket. Ugyanebben az évben meghatározzák az élelmiszereknek, az áru- és iparcikkeknek, állatoknak árát és a dolgozók bérét, amint azt az 1625:40. te. a megyék hatáskörébe utalta.

4 Az árakat a vásárokon ki kell hirdetni (1727.) A következő évekből nincsenek szabályrendeletek. 1721-től követhetjük a jogszabályalkotás további folyamatát. Bár a megyei szolgálat a nemesség szá399