Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)
Csizmadia Andor: Jogszabályalkotás Tolna megyében • 399
mára nemesi kötelesség, Tolna vármegye nemes tisztségviselői meghiatározzák a vármegyei törvényszéken (sedria) ülők napidíját éspedig az alispánnak, a vármegyei főjegyzőnek, a királyi tábla ülnökeinek és a szolgabíráknak 3—3 forintot, az egyéb ülnököknek pedig 1—1 forintot állapítottak meg naponkint. 5 A megyei szolgabírák kötelessége a mértékek ellenőrzése és a hamis mértéket használok megbüntetése. A hamis mértéket használók 12 forint büntetésének fele magát a szolgabírót, fele a földesurat illette. 0 Már ekkor nemesek is vállalnak jobbágytelkeket. Az ilyeneket külön kell összeírni, mert mentesek az előfogatadástól és katonai beszállásolástól. A földesúrnak járó szolgáltatásokat azonban tartoznak megadni. 7 A szabályrendeletek védik a nemes birtokosok és cselédtartó gazdák érdekeit. A szolgák az év letelte előtt szolgálatukat ott nem hagyhatják, elbocsátó levél nélkül el nem mehetnek s ugyanabban a statútumban mindenkinek megtiltják, hogy a pásztoroktól kellő igazolás nélkül állatokat vásároljanak. A parasztok nem vehetnek fegyvert sem. 8 Megtiltják a bűnözők, nemkülönben a gyújtogatok bújtatását és élelemmel való segítését, sőt aki nincs elégséges igazolással ellátva, át kell adni a hatóságnak. Ha a megye felkelést hirdet a rablók ellen, azt a szolgabírák hirdessék. A földesurak ne magúik büntessék a gonosztevőket — ha csak pallosjoggal nem rendelkeznek — hanem Bátaszékre szállítsák a börtönbe. 9 A vármegye újjáépítése idején máris felütik fejüket a nagy lakomák. Ezért kell már 1725-ben statútumban megszüntetni ezeket, s csupán annyit enged meg a közgyűlés, hogy a szénáról és az alispán konyháján szükségesekről a szolgabírák gondoskodjanak, bort a megyei pénztár fizessen, ha pedig a főispán megérkezik, a költségekről a megyei pénztár gondoskodik. 10 A 18. században a Tolna megyei jegyzőkönyvekben egyetlen magyar nyelvű statútum található: az 1726. január 8-án kelt statútum, mely részletesen szabályozza a gazdasági cselédek munkabérét. 11 Szabályozzák egyúttal a beszállásolás egyes kérdéseit A falusiak ne adjanak bort vagy fél forintnál nagyobb hitelt, mert nem számolják el. Gyertyákról (hetenikint kettőről) a beszállásoltak számára a község köteles gondoskodni. 12 A vármegyei adminisztráció berendezkedésével 1728-ban az okmány- és eljárási díjak is szabályozásra kerültek. 43 A vármegyékben működő sebészek és borbélyok személyüket illetően a porciótól mentesek lesznek, minden más adót azonban tehetségükhöz mérten fizetnek. 1 '' 1 Megjelentek egyes községekben a jegyzők is, akiknek munkáját ellenőrzik és szabályozzák. 15 1746^ban már a vármegyének is van orvosa, aki 200 ft saláriumot kap november 1-én a vármegye pénztárából. 16 1748-ban a vármegye már a jobbágyak költözködését is akadályozni kívánta, mivel sokan önkényesen elhagyták házaikat, amelyek gyakran üresek maradtak. Ezért a megye statútuma megtiltja a földesúrnak más jobbágya befogadását, hacsak elbocsátásáról elegendő bizonyítékkal nem rendelkezik. Elbocsátani pedig azt a jobbágyot lehet, aki köz- és magántartozásainak eleget tett. 17 1751-ben a vármegye tiltja, hogy ingyenes fuvarokat vegyenek igénybe, kivéve, ha beteget kell szállítani. Előfogat kiállítása azonban a szolgabírák beosztása szerint állomástól állomásig megengedhető. 18 Tíz év óta a vármegyének a cigányok megrendszabályozása okozott gondot. Le akarták őket telepíteni s erre Szent Mihály napját jelölték, azzal, hogy akik nem telepednek le, azokat kiűzik a vármegyéből. 19 400
