Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Révész T. Mihály: A közigazgatás rendezésének egyes kérdései Tolna megyében 1929-ben • 371

Dr. Örffy Gyula a vármegye tiszti főügyésze is elnyerte a bizottság el­ismerését. A törvényhatóság jogtanácsosát mindössze a kihágási ügyékben foly­tatott gyakorlata miatt marasztalták el. Ez a szemrehányás azonban minden­képpen indokolt volt, hisz a főügyész 1923. és 1929. közt egyetlen kihágási ügy tárgyalásán nem vett részt, az első vagy másodfokú határozatok ellen jog­orvoslattal nem élt, noha „számtalan alaki és anyagi jogszabálysértést állapít­hatott volna meg, amelyek miatt jogorvoslattal kellett volna élnie"., 114 A megye egyik másodfőjegyzője azonban — a vizsgálati anyag megálla­pítása szerint — már az alispán közigazgatási gyakorlatát követte, midőn a neki beosztott kihágási ügyeket két, három, négy vagy öt hónapi késedelemmel intézte el. A jelentés nem kevesebb, mint három oldalt szentelt azoknak az ügyeknek (csupán számukat sorolva fel), melyekben Sohulteisz Rezső vármegyei másodjegyző súlyos hibákat követett el. 2. Vizsgálat a járási főszolgabírói hivatalokban. Tolna vármegye alispáni hivatalának, s az egyes központi tisztviselők munkájának 1930-ban készített vizsgálati jelentése meglehetősen vegyes képet több szabálytalanságra, hiányosságra bukkantak. mutatott. Nem különböztek azonban ettől a járási főszolgabírói hivatalokban megejtett vizsgálatok eredményei sem. A megyék külső tisztviselői, a főszolgabírák egy-egy járás közigazgatását irányították. Ennek során kötelességük volt felügyelni a hatóságuk alatt levő községekre és gyakorolhatták mindazokat a jogokat, amelyeket a törvény és a szabályrendeletek reájuk ruháztak. A községek fölötti felügyelet megvalósulása érdekében a belügyminiszter még 1927-ben adott ki egy rendeletet, 115 amely szerint a járási főszolgabírák kötelesek voltak a járásbeli községek ügyvitelét, pénzkezelését, számvitelét és vagyonkezelését évenként legalább egyszer a helyszínen alaposan megvizsgálni. Nem mondhatni, hogy a rendelet — lehetetlent kívánt volna a főszolga­bíróktól. Ennek ellenére sem állíthatjuk azt, hogy a járások első tisztviselői minden esetben eleget tettek ennek az előírásnak. b) A minisztériumi vizsgálat adatainak a Tolna megyei járásokra vonat­kozó anyagának elemzését két élenjáró, s az ellenőröknek a legkevesebb gondot okozó főszolgabírói hivatallal kezdenők. A dunaföldvári járás főszolgabírói hivatalában megejtett ellenőrzés ered­ményeként a revizorok megállapították, hogy Kaszás György dr. főszolgabíró „eléggé szabályszerűen, pontosan, kellő közigazgatási, valamint jogi ismeretek alapján" végezte ügyintézői tevékenységét. 116 Mindössze a kihágási ügyek intézé­sekor vétett 'kisebb-nagyobb hibákat. A legkevesebb szabálytalansággal mégsem itt, hanem a központi járási fő­szolgabírói hivatalban találkozhattak a minisztériumi emberek. Ezt jelezte a miniszteri összefoglaló is, mely hangsúlyozta, hogy több apró szabálytalanság ellenére Szongott Edvin főszolgabíró „működése egyébként kifogástalan és el­ismerésre érdemes" volt w A megye többi főszolgabírói hivatalában azonban az ellenőrök sokkal több szabálytalanságra, hiányosságra bukkantak. 389

Next

/
Oldalképek
Tartalom