Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)
Révész T. Mihály: A közigazgatás rendezésének egyes kérdései Tolna megyében 1929-ben • 371
mindennemű választások megejtése, majd a napirendre tűzött kérdések tárgyalása. A szabályrendelet a továbbiakban precíz szabályokkal rendezte a közgyűlés tanácskozási rendjét, a szavazás lefolyását, valamint a megyei háztartás tárgyalásának módját és időtartamát is. 73 Mindezeknél azonban sokkalta jelentősebbnek kell tartanunk azokat a rendelkezéseket, melyek a kisgyűlések tagjainaik számáról, 76 ezek választásáról, ülései számáról és ügyrendjéről intézkedtek. Tanulmányunk első fejezetében már szóltunk a kisgyűlés intézményének bevezetéséről, s annak jellegéről. így ehelyütt csupán a sajátos helyi, Tolna megyei vonásokra térünk ki. Tolna megye kisgyűlésének 24 tagját a törvény hatósági bizottság választotta meg. A helyi szabályok értelmében „a törvényhatósági bizottság a leg\többadófizetők közül választott tagjainak csoportjából legalább hat, az összes választók közül választott tagjainak csoportjából legalább hat, az érdekképviseleti tagjainak csoportjából két kisgyűlési tagot volt köteles választani, míg a fennmaradó tíz tagsági helyet a törvényhatósági bizottság a választásra jogosult bármely csoportból, tehát az örökös tagok közül is szabadon választhatta meg." 77 A kisgyűlések tagjainak választását ötévenként kellett megejteni. A szavazásra, a működésre, ügyrendre vonatkozó részletes szabályokat a törvényhatóság előbb már említett szabályrendelete tartalmazta. 78 Mindezeknek a szabályoknak a megalkotása után a bizottságnak a kisgyűlés tagjait is meg kellett választania. Ennek során a törvényhatósági bizottság a kisgyűlés tagjaivá választotta — szótöbbséggel — Dőry Lászlót, dr. Klein Antalt, báró Fiáth Tibort, Schneider Gábort, Kneffely Ödönt, dr. Leopold Kornélt a legtöbb adót fizető tagok közül, dr. Illgen Aurélt, Havas Bélát, dr. Csapó Dánielt, Sípos Ernőt, dr. Szily Gézát, Horváth Károlyt az összes választók közül, dr. Pesthy Pált, dr. Perczel Bélát, gr. Apponyi Károlyt, Frei János Taklert, dr. Éri Mártont, Sztankovszky Tibort, Pap Jánost, Kátai Endrét, Dőry Frigyest és Bemáth Bélát a megválasztásra jogosult „bármely" csoportból. Az érdekképviseleti tagakat Kiss Lajos és Bodnár István képviselte a kisgyűlésben. " v E névsor puszta felemlítése is alkalmas arra, hogy Szatmári Lajos — a kisgyűlés osztályszerepét megvilágító — idézett megállapítását 79 Tolna megyei kutatásainkkal is alátámasszuk. Az előzőkben láttuk, hogy a Tolna megyei választások lényegében semmit sem változtattak a törvényhatósági bizottság addigi osztályösszetételén. Ám a helyi politika boszorkánykonyháján a politikai főszakácsok óvatosságuk tanúbizonyságaként olyan kisgyűlést állítottak össze, mely ha lehet, még reakciósabb volt, mint maga a törvényhatósági bizottság. A kisgyűlésben ugyanis a vármegye öt legfőbb tisztviselőjén kívül, s a hat vagyonos bizottsági tag mellett nyolc örökös tag és két érdekképviseleti megbízott kapott helyet. Nem volt azonban kevésbé megbízható az a hat kisgyűlési tag sem, akit az összes választók közül delegáltak a megye e fontos operatív szervébe. Tolna vármegye törvényhatósági bizottságának alakuló ülése azonban nem csupán e kisgyűlést választotta meg. E napon történt meg ugyanis az örökös tagok második felének megválasztása, 80 az összeférhetetlenségi bizottság össze383