Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Fodor Márta: A sárközi kontraktualista jobbágyok úrbéri terheinek alakulása • 277

telepített szőlők után pedig 6 évi adómentességet élveztek a község lakói. Ugyanezeket a feltételeket biztosította a lőrinci és kölesdi magyar telepeseinek is.

32 Más Tolna megyei telepítő földesurak hasonló kedvező feltételek mellett fogadták birtokaikra a német és magyar telepeseket.

33 Ha a szabad évek eltelte után az államhatalom kiterjesztette az adókötelezettséget a benépesedett településekre, ily módon földjeik és lakóik úrbéresekké váltak, noha szolgáltatásaikat változatlanul szerződés alapján teljesítették és tovább élt kontraktualista elnevezésük is. Tolna megye 101 helysége közül 57 szerződéses volt (56%). A szerződéses helyek számának nagysága a nagyarányú telepítés következménye. Mivel az új betelepülők többsége német volt, német nyelvűek voltak a szerződéseik is, bár nem minden esetben kaptak a telepesek írásbeli szerződést, ,,contractus impopulationist". Ez esetben szóbeli megállapodás szerint szolgáltak.

34 A népesség növekedésével és a földesúri majorságok nagyobb mértékű kiépítése következtében az 1740-es évektől a földesúri önkény sok esetben e szóbeli egyezséget súlyosabb írásbeli kontraktussal cserélte fel.

35 A területünkön lévő helységek mind kontraktuálisak voltak. Alsónyék 1765., 1768., Decs 1731., 1752., 1765., 1768., Pilis 1763., Várdomb 1756-ban kötött szerződéseket. A szerződéses falvak jogállásáról teljesebb képet alkothatunk, ha szolgáltatásaikat a megyében élő többi jobbágycsoport, a helyi urbárium és szokás (usus) szerint szolgálókkal hasonlítjuk össze. Ezért fő vonalaiban tekintsük át e jobbágyrétegeket is a munka-, termény-, pénzszolgáltatás és függőségi viszonyaik alapján. A szerződéses községek közül 37 szerződése ismert. 27 község fizeti a földbért, családonként, igás jószágaik száma, illetve telkeik nagysága szerint. Közülük 7 falu együttesen adja a cenzust, 2 helységben nincs ilyen. A földbérnél a szerződések megkülönböztetéseket tesznek, az I. és II. osztályú paraszt 5, 7, 9 forintot fizet, a II. osztályú ennek felét, a zsellér (inquilinus) egynegyedét, gyakran a hazátlan zsellért (subinquilinust) is ide sorolják. Terményszolgáltatásaik vagy csak termény-, illetve állatkilencedből állnak, vagy adnak ezen felül mumerát, ajándékot is. Kilencedet természetben 21 község ad, tizedet 10, mindkettőt 2 község, egyiket sem 4. Kilenced és tized hol csak a termények, hol csak állatok, hol mindkettő után jár. Néhány helyen részben pénzen váltják meg, részben terményben szolgáltatják be. Ajándékókat csak 13 községben adnak, ez csekély mennyiségű, néhol a községek közösen 1—2 borjút is adnak. Munkaszolgáltatás tekintetében a következők találhatók; 9 község nem robotol, ezek közé tartozott Várdomb is. Meghatározott robotja van 25 községnek, ebből 16-nak kevés, 3—30 napig terjedő, többször hosszú fuvar is. 9 községnek megszabott ugyan a robotja, de elég terhes, vagy az évi robotnapok száma miatt, ezek közé tartozott Alsónyék, Alsónána is, vagy a terhes hosszú fuvarok sokasága miatt. Ezek évente tízszer 3—3 lovasszekeret adnak Nyitrába—Barsba, egy-egy út 15 napig is eltart. Időben meg nem határozott robotja 3 községnek van. A jobbágyok kondícióját tekintve; egy-két kivétellel a Fassiones ad noná puncta-ban szabadköltözésűnek vallották magukat. Az urbárium szerint szolgáló községek urbáriumaikat az úriszék előtt kapják, ahogy ők ezt mondják. Tolna megyében 10 község szolgált urbárium 282