Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Holub József: Az újjáépítés megindulása Tolna megyében a török kiűzése után 1686-1703-ig • 5

azután az elköltözöttek földjeiből először a megye követeléseit elégítették ki, — előbb senkinek sem volt szabad megvásárolni őket, — azután a földesuruk kapták meg.

122 Hiába volt minden, nem lehetett őket helyhez kötni. 1699-ben ismét azért ír fel a nádorhoz a megye, hogy a rácok elköltöztek, s így nem tudja az adót megfizetni, — s 1703-ban is kénytelen volt oly határozatot hozni, hogy a ráctamásiakat, ráchagymásiakat és a maróciakat, akik elszöktek, el kell fogni s addig fogva tartani, míg a hátralékukat teljesen ki nem fizetik.

123 Ugyanígy voltak egyéb terheikkel; nem akartak tizedet sem fizetni, amit a kamarai tisztek szedtek be,

124 és természetesen a jobbágyi kötelezettségeiknek is vonakodtak eleget tenni.

125 c) Gazdasági viszonyok Az a kép, amelyet megyénkről felszabadulásakor és az utána következő években adhatunk, nagyon vázlatos, mert e zavaros időkből kevés forrás áll rendelkezésünkre; de bármi kevés adatunk legyen is, mégis csak hozzásegít központi kérdésünk, az újjáépítés feladatainak és eredményeinek tisztázásához. Azt már láttuk, hogy a hosszú török uralom alatt, majd a felszabadító háborúk következtében megyénk majdnem teljesen elpusztult és elnéptelenedett, s így túlnyomó része puszta, lakatlan volt. Láttuk azt is, hogy még tíz évvel a visszafoglalás után is csak 42 lakott helyet és mindössze ezer családot írtak össze, s ezeknek is a fele idegen, rác volt. Az első összeírások sok helyen említenek „nagyon elvadult" földeket, bőven rendelkezésre álló pusztaságokat, vagy hangsúlyozzák, hogy a falu határa „lauth Pascuation" és „nur zur Hutwaid zu nutzerí'.

m Nem is volt tehát még állandóan kijelölve, hogy mekkora föld tartozik egy-egy belső telekhez; mindenki annyi földet foglalt magának, amennyit akart, helyesebben, amennyit meg tudott művelni. így fordulókra sem volt szükség. Hogy nagyon sok föld hevert műveletlenül, az is mutatja, hogy — mint látni fogjuk — jó ideig hajtottak ide idegenből sok marhát legeltetésre. A földművelésre az 1696-i összeírás szolgál részeletesebb adatokkal, de csak azt állapítja meg összefoglalólag, hogy mennyi föld állt művelés alatt. 986 köblös földet említ („cubuli inseminati"), ami azt jelenti, hogy ugyanannyi köböl gabonát vetettek el. Minthogy pedig általában 1 köblöt, vagyis két pozsonyi mérőt vetettek el egy magyar holdba, kereken ezer holdon folyt gabonatermelés. A későbbi összeírásokból azonban tudjuk, hogy búzát, árpát, zabot és kölest termeltek. Amikor az 1698 decemberi közgyűlésen a megye elszámolt a tolnai élelmezési raktár főnökével a királyi parancsra odaszállított gabonáról, a német nyelvű kimutatás „Getrait"-ról, „Geresth"-ről és „Haber"-ról, tehát búzáról, árpáról és zabról, — de a végén azt állapítja meg, hogy „verbleibe alsó der lobi. Tollnenser Comitat von denen ihme zu antecipieren aufferlegten getrait noch schuldig zu mixtur 368 7/8 Metzen."

127 Ebből azt állapíthatjuk meg, hogy a Getrait-ot azonosnak veszi a Mixturral, vagy hogy kétszerest vetettek. Megerősíteni látszanak ezt az 1699 első felében — vagy 1698 végén — készült összeírásnak adatai, amelyek szerint kétsze28