Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Fodor Márta: A sárközi kontraktualista jobbágyok úrbéri terheinek alakulása • 277

Dr. Fodor Márta: A sárközi kontraktualista jobbágyok úrbéri terheinek alakulása A 14—16 km széles és 30 km hosszúságú Sárköz a Duna és a szekszárdi dombvidék között húzódik. Területéhez földrajzilag voltaképpen csak 4 község, öcsény, Decs, Sárpilis és Alsónyék tartozik, de népisége szerint a Duna szabályozása előtti időt tekintve, még Bátát, Bogyiszlót is ide lehet sorolni. A Sárközből honfoglaló lelet öcsényből és Decsről ismeretes,

1 ezenkívül Alsónyék, Felsőnyék községek neveikben, ma is őrzik az egyik honfoglaló törzs — Nyék — birtokára, illetve szállásterületére való utalást.

2 E terület a 11. századtól Győrffy György kutatásai alapján a korai besenyőség tekintélyes kiterjedésű településterülete volt, a mai Sárköz központtal, akik viszont a 12. század folyamán már teljesen elmagyarosodhattak.

3 A Duna, Sárvíz és a Kapós szabályozása előtt igen sok mocsaras terület volt a Sárközben, a lakosság a sík területekről alig kiemelkedő teraszokon vetette meg a lábát, halászattal, állattenyésztéssel s némi földműveléssel foglalkozott. Mocsarakkal körülvett kisebb települései a török korban is sokáig élték elszigetelt életüket, bár adóztak a töröknek (1544—45-től), és míg a többi kis falu végleg elpusztult (Ete mezőváros Báta közelében szintén eltűnt), Öcsény, Decs, Pilis, Nyék még a századforduló körüli dúlásokat is átvészelték.

4 Így maradt fenn e vidéken részben a honfoglaláskori törzsek utóda, a 18. század első felében túlnyomórészt Hesszenből bevándorolt németajkú telepesek között, a betelepülő magyarokkal kiegészülve, mint egységes népsziget. Tanulmányunkban a Tolna megyei Levéltárban megtalálható sárközi úrbéres pereket vizsgáljuk. E falvak a bátaszéki apátság birtokához tartoztak, amely a Tolna megyében levő 7 egyházi birtokos (a pécsi, veszprémi püspökség, a szekszárdi apátság, a székesfehérvári őrkanonokság, pécsi káptalan, Pálosrend pécsi rendháza) közül a legnagyobb birtokos volt az 1767-es Urbárium bevezetése idejében. Birtokán az egész telkek száma 187, a telkes jobbágyok száma 709, a házas zsellér száma 1241, a hazátlan zselléreké 472, teljes úrbéri földterülete 8056 hold volt.

5 Az úrbéres jogviszonyban élt jobbágyság helyzetének feltárásával, a népesség telki állomány szerinti rétegződésével, népességszámával, adózási viszonyaival, a jobbágyi földbirtoklás formáival, vitás kérdéseivel, az úrbériség a jog területén is jelentkező kérdéseivel, a szabad paraszti tulajdon létrejöttével újabbkori történetírásunkban több szakág, ezek közül legfontosabbként, a történeti statisztikát említenénk, összefogásával, igényes, komoly feldolgozások fog277