Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Hajdu Lajos: II. József igazgatási reformtörekvései és ezek végrehajtása Tolna vármegyében • 183

vosolni? Mennyire hasznos a parasztok számára az állattenyésztés? Milyen industriajuk van a tenyésztésben? (Ez a korszak terminológiájában egyaránt jelentheti a szorgalmat és az állattenyésztési szakértelmet.) Nem gátolják-e őket az állattenyésztésben? Ha igen: ki és hogyan? Honnan szerzik be az állatokat, és milyen áron? Nyáron — de főképp télen — van-e elegendő takarmányuk az állatok ellátására? Nem kényszerülnek-e télen arra, hogy jószágaikat — takarmányhiány miatt — eladják? stb. A lakosság legnagyobb tömegét kitevő parasztság helyzetére vonatkozó kérdésekből végül számunkra különösen figyelemre méltóak azok, amelyek feleletet nyújtanak arra, hogy milyen lehetett a falu igazgatása. Néhány ilyen kérdés: van-e a falunak közös birtoka? Ez milyen jellegű, kiterjedésű és menynyi hasznot hajt? Hogyan igazgatják (kezelik)? Hogyan adnak számot a kezeléséről? Mióta nem tették ezt meg? A közös birtokok az uradalom tulajdonát képezik-e és mit „fizet" ezért a község a földesúrnak? Hány dikája van a községnek? Van-e minden adózónak adókönyve? Mennyi adót fizetnek a téli és mennyit a nyári hónapokban? Van-e a falunak adóhátraléka? Vannak-e a községben puszta-telkek? Hány? Ezek miért váltak deserta-vá? Vannak-e a falunak útépítési-javítási, hídfenntartási, folyam- vagy hajózóösvény-tisztítási kötelezettségei? Ha igen: hogyan „vetik" ki e munkákat? A közmunkák elvégzését ki irányítja? A már elkészült objektumokat hogyan tartják karban? Erről hogyan tesznek jelentést? Ilyen esetben: ki ellenőrzi a munka minőségét? Menynyire függenek a falu lakói a bírótól? Hány esküdtje van a községnek? Milyen honoráriumban részesül a bíró? A jegyző? Az esküdtek? A jegyző alkalmas-e instanciák megfogalmazására és számadások, jelentések összeállítására? Ki oktatja a fiatalságot? Milyen a községben a szegényekről és a betegekről való gondoskodás? Mit fizetnek a bábáknak? Van-e a községben seborvos? A közelben? Ez a seborvos egyetemen tett-e vizsgát? Milyen szabályokat alkotott a falu a tolvajok, gyújtogatok ellen és a felsőbbséggel szemben engedetlenek megregulázására? Van-e a községnek tűzoltó-instrumentuma? Ha igen: milyen? stb. i) A parasztság helyzetére vonatkozó anyaghoz — de a megye valóságos helyzetéhez — viszonyítva is elenyésző jelentőségűek azok a kérdések, amelyek a szabadosok, azaz libertinusok (7), az idegenek (16), a zsidók (23) és a cigányok (20) illetve a csavargók (11) helyzetére vonatkoznak. A kérdések általában az említett embercsoportok számarányának, foglalkozásának, vallási viszonyainak megállapítására irányulnak, illetve arra kívánnak választ kapni, hogy az adott kategóriára vonatkozó uralkodói rendeletek mennyiben kerültek végrehajtásra. Ezért szerepel a zsidókra vonatkozó kérdések között az, hogy kölcsönöznek-e pénzt, adnak-e hitelben árut a parasztnak (és milyen feltételek mellett)? A cigányoknál: elvették-e tőlük a gyermekeket és rendes polgárok gondjaira bízták-^ őket? Mindez mennyibe kerül a megyének?

117 A csavargóknál a fő kérdés: munkaképesek-e? Ha nem: miért nincsenek szegényházban? Ezek a rendelkezések végrehajtandó feladatként sorra szerepelnek II. Józsefnek az adott társadalmi kategória életviszonyait teljesen vagy részben szabályozó különböző rendelkezéseiben. k) A modern igazgatási követelményekre, az új elvekre és a jozefinizmus •örekveséire egyaránt jellemző Kérdések vázlatos ismertetését illetve elemzését a megyei geométra (földmérnök), valamint a megyei orvos (physicus) részére kiadott kérdőpontok rövid taglalásával kell befejeznünk. Ez azért is „stílusos", mert a régi feudális igazgatási szervezettel, valamint az ennek megfelelő ambu231