Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Hajdu Lajos: II. József igazgatási reformtörekvései és ezek végrehajtása Tolna vármegyében • 183

sággal szemben meglévő kötelezettségeiket teljesítették — biztonságban vannak-e? A falu bírája és jegyzője maga is köteles előfogatot adni a katonaságnak? Milyen rend alapján történik a forspontok kiállítása? A katonai szálláskörletben átadott terményeket hogyan számítják be a hadiadóba? Milyen térítést kap a paraszt, ha az átadott termény forgalmi ára nagyobb, mint amennyit a központi regulamentum meghatároz

112

? Vagy: a különbséget is beszámítják a hadiadóba? Hogyan tartják szemmel a szabadságolt katonákat, hogy ne szökjenek meg?

113 A kérdések többi része már elsősorban arra irányul, hogy a számtalan visszaélésre lehetőséget nyújtó katonai gazdálkodási (elszámolási) rend tényleges helyzete megállapítható legyen. Közöttük ilyenek vannak: mennyi a katonák porciója és ezt hogyan kapják meg? Az őrök, valamint az egységtől távol lévő futárok hogyan jutnak hozzá porciójukhoz? A katonai szolgáltatásokról milyen számadásokat készítenek (a faluban) és ezeket hogyan ellenőrzi a számvevő, illetve főadószedő? stb. h) A „Kérdések" közül legtöbb a falu parasztságának személyi és vagyoni viszonyaira vonatkozik (184), ezek képezik az anyag központi részét, de éppen e kérdések miatt húzta-halasztotta a szolgabírói kar, és végül „ad Calendas Graecas" helyezte a válaszok megküldését. A kérdések egy részének „csak" a nélkülözhetetlen statisztikai adatok megszerzése a célja: Hány paraszt él a faluban? Az egyes földesuraknak mennyi jobbágya van? Ezek szabadmenetelűek, vagy röghöz kötöttek-e? Mennyi a fél-, negyed-, nyolcadtelkes jobbágyok, valamint a házas és hazátlan zsellérek száma? Hány hold szántója van a falunak? Ez milyen minőségű (osztályú)? Az osztálynak megfelelően mennyi négyszögöl van egy holdban? Általában milyen a termés? Mekkora, és milyen minőségű a rétterület? Évente mennyi szénát és sarjút terem? Hol van a falu szőlőhegye, milyen fekvésűek a szőlők? Mekkora a szőlő-terület? Milyen a legelő: mennyi szarvasmarhát és egyéb jószágot tud eltartani? stb, A paraszti lakosságra vonatkozó kérdések másik csoportja a földesúr és a jobbágy közötti viszony tényleges helyzetét „firtatja": urbárium vagy szerződés alapján kell-e a parasztnak szolgáltatásait teljesíteni? A szerződést jóváhagyta-e a Helytartótanács? Van-e a falusi bírónál urbárium?

114 A telki állományt felmérték-e már hivatalosan? Ha igen: ki és mikor? A paraszt elégedett-e a felméréssel, ha nem: miért? (Széchényi megjegyzése ehhez a kérdéshez a kancelláriára felterjesztett Kérdések-ben: újabban az uradalmak többsége felméreti a birtokot, a jobbágy pedig ilyen ügyekben számos panasszal árasztja el az uradalmat is, a megyét is, ezek lassú megszüntetésére törekszem.) További hasonló kérdések: a parasztoknak vannak-e a földesurak, katonatisztek és megyei tisztségviselők, plébánosok, iskolamesterek, falusi jegyzők — bírák — esküdtek ellen pereik, ezek milyen jellegűek? (Itt a közösség nevében általános kérdésben indított — tehát nem egyedi — pereket kellett feltüntetni, olyanokat pl., hogy a községnek nincs legelőterülete — HL.) A per tárgyául szolgáló panaszt előadták-e már régebben is? Hol, mikor és milyen választ kaptak rá? Amikor a különböző művelési ágak helyzetére vonatkozó kérdésre vár választ a tisztségviselőktől a kérdőív összeállítója, mindenütt hozzáfűzi: ezért (t. i. a szántó, rét, legelő, szőlő stb. birtoklásáért) milyen szolgálattal tartoznak a földesúrnak? Az urbáriumban (illetve a szerződésben) rögzített kötelezettségeken kívül teljesítenek-e még valami más szolgáltatást is a földesúrnak? Mennyi ideje? Tud-e erről a megye? A parasztságnak milyen hosszúfuvar-kötelezettségei vannak? Ezek teljesítésére dolgozott-e ki a megye valamilyen tervet? 229