Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)
Hajdu Lajos: II. József igazgatási reformtörekvései és ezek végrehajtása Tolna vármegyében • 183
Dr. Hajdú Lajos s II. József igazgatási reformtörekvései és ezek végrehajtása Tolna vármegyében Történelmünk egyik legizgalmasabb és legbonyolultabb periódusáról, arról a néhány évtizedes társadalmi „kísérletsorozatról" valamint a vele járó politikai küzdelmekről, amelyet általában felvilágosult abszolutizmusként emlegetünk — napjaink embere nagyon keveset tud, Különösen a jozefinizmus gyakorlatáról, II. József reformjairól gyérek az ismereteink és amit ma ismerünk, azt is „fekete-fehérben" hagyományozta ránk az irodalom, vagy a történetírás. Szinte oktatási közhelyként tanítjuk ma is, hogy a „kalapos király" felszámolta a megyei autonómiát, megdöntötte a magyar alkotmány évszázados bástyáit, „nemzeti létünk biztosítékait" — a megyéket, mert ezek összbirodalmi tervei végrehajtásának útjában állottak. E nézettel ellentétben egyes társadalomtudósok viszont (másik végletként) azt állítják: a „forradalmár császár" egyszerűen rendet akart teremteni a közigazgatásban, csupán arra törekedett, hogy világos normák határozzák meg mind az igazgatási feladatokat, mind pedig az egyes adminisztratív fórumok hatáskörét, a tisztségviselők kötelességeit — és ennek ellenpont jaként az alattvalók jogait. E vélemény szerint az uralkodó a közjó érdekében mindössze az ügyintézést akarta racionálisan szabályozni, csak a rendi felelőtlenség és lazaságok megszüntetésére törekedett; hivatásának élő és szakképzett, magas morális színvonalú, a helyi érdekcsoportok befolyásától függetlenített közigazgatási szervezetet kívánt „csak" létrehozni. Melyik vélemény mennyire helytálló? E tanulmány a válasz precízebb megfogalmazásához kíván adalékokat nyújtani. E munka megszületésének másik oka: történeti irodalmunkban (főképp annak állam- és jogtörténeti ágában) még ma is kissé mostohagyermeknek számít az igazgatástörténet. Számos kitűnő munka foglalkozik az egyes (fontosabb) törvények megalkotásának körülményeivel, a hatalom gyakorlásának központi problémáival, de viszonylag kevés szerző vizsgálja: az életben a jogi normák milyen formák keretei között valósultak meg, az uralkodó osztály a mindig változó valóság konkrét körülményei között miképpen gyakorolta hatalmát? Tanulmányomban éppen ezért tartottam szükségesnek bemutatni azt, hogy egy izgalmas, feszültségektől vibráló és összeütközésekben gazdag történelmi időszakban a valóságos problémák megoldására milyen terveket kovácsoltak — az állami tevékenység legmagasabb szintjén — az erre illetékes fórumok (és ezekből melyik, miért és hogyan realizálódott). De azt sem mellőzhettem, hogy megvizsgáljam: az államigazgatási gyakorlatban mi valósult meg a kiadott rendelkezésekből a közbenső, valamint alsó szinteken (a községet is beleértve). 183
