Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Holub József: Az újjáépítés megindulása Tolna megyében a török kiűzése után 1686-1703-ig • 5

73. A jegyzőkönyvben ui. ezt olvassuk: „Praescriptae 4578 et 3/4 dicae per florenos 3, ut solummodo i. comitatus executionem evitare miseraeque plebis permansioni consulere valeat, manibus moderni perceptoris per miseram plebem administrandae et quantocius solvendae determinatur" (Jkv. 15.). 74. O. L. Acta subdél. comm. Buden. nr. 112. — A zárójelbe tett összegek a kimutatásban „additi sünt" megjelöléssel szerepelnek, tehát ennyit kellett a tolnaiaknak még ráfizetni ök egy-egy dikára! — A „kölcsön vett" (latin megfelelője: usuarius. Fehér megye 1696-i dókáinál ugyan „saját pénzen vett ó7cör"-ről és „kölcsön pénzen vett tehérí'-ről olvasunk (Schneider M., i. m. XVII.), de valószínűbb, hogy „kölcsönbe, használatra kapott" állatokról volt szó, amelyekért fizetett, vagy dolgozott az illető, s azért kisebb volt a dikája. — Baranya megye dukál is alacsonyabbak voltak ezekben az időkben, mint megyénkben. 1701-ben pl. 1 ökör, 3 tehén, 10 birka, 10 kaszás elsőosztályú rét és 5 akó elsőosztályú bor volt egy dika; egy dikát pedig csak 2 forint 40 krajcárral számítottak (Babics A., A kamarai igazgatás Pécs városában 1686—1703. Pécs. 1937. 62.). 75. „Determinatum est, quatenus misera plebs medietatem sui in anno praesenti praestiti quanti, extradatis per dominos iudlium paletis, quantocius sine ulla mora ad manus domini perceptoris... porrigat" (1702. I. 2. közgy. Jkv. 47.). — ... „dominó perceptori transportet" (1702. IX. 27. közgy. Jkv. 50.). 76. Jkv. 44., 40. 77. Jkv. 7., 47. 78. 1696. XII. 31. írta Koller Imre tiszttartó urának, Jány Ferenc apátnak Bátaszékről, hogy Broderich alispán a nagy adót „mind extorquálta ipso die festi Nativitatis cum magnis expensis miserorum" (O. L. Jány-lt. II. 208.). — Az 1699. II. 9-i közgyűlés jegyzőkönyvében ezt olvassuk: „ut solummodo i. comitatus executionem evitare miseraque plebis permansioni consulere valeat"... (Jkv. 15.). — 1699 őszén a budai albizottság 5000 forintot követelt a megyétől „sub imminenti gravi executione" (Jkv. 26.). L. még: Jkv. 40. — 79. Jkv. 43., 52. 80. ... „quia i. comitatus per modernam executionem gravissime est oneratus, et totalem repartitam summám inquarterisati sibi a misera plebe extorserunt, neque ad manus moderni domini perceptoris quidquam proveniri potuit". (Jkv. 36.) 81. ... „alias germanica executione mediante ab ipsis quantum exigetur", — írta 1701-ben a megyének a budai albizottság (Jkv. 41.). 82. Jkv. 26., 50. — 1700-ban is olvasunk „lista pecuniae executionalis"-röl, amely a megyei katonaságnál volt. (Jkv. 33.). 83. ... „propter evitandam gravem executionem et ipsa modica executio admittiiur'' (Jkv. 45.). — Az 1702. szeptemberi közgyűlésen Lévay h. alispán tiltakozott: „si maior executio advenerit, et dominia pagique suum quantum non persolverint, tunc protestatione praehabita se excusatum haberi vult eandemque executionem ad lóca restantia missurus." (Jkv. 50.). 84. Jkv. 8—9. 85. 1699 nyarán az albizottság felhívta a megyét, hogy a perceptor készítse el a számadásokat s vigye föl Budára, majd Bécsbe (Jkv. 24.). — Lásd még u. o. 30. és O. L. Litt. coimitatuum. 86. Jkv. 40. — A másik századnál megtörtént az elszámolás, de mivel a zászlósnak nem volt meghatalmazása, az ügyet a következő gyűlésre halasztották el. (u. o.). 87. Jkv. 42. 88. 1699 elején Lipót eltrendeite, hogy az adó kétharmadának - hat téli hónapra eső 119