Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)
Holub József: Az újjáépítés megindulása Tolna megyében a török kiűzése után 1686-1703-ig • 5
részét szállítsák be a cs. pénztárba, s az albizottság is írt a megyének ebben az ügyben. (Jkv. 15.). 89. Az 1687/8. katonai évben az albizottság utalványára a Starhemberg-ezrednek 11 000, a Kollonics-ezrednek 6000, Colleth mérnöknek pedig a hat téli hónapra 240 forintot fizetett a megye (Jkv. 9.). — 1700 tavaszán a Marsigli-ezrednek 2000, ősszel a Starhemberg-ezrednek 8724 forintot, majd az 1701. januári közgyűlésből a fiók-hadipénztár utalványára ugyancsak a Starhemberg-ezrednek 2500 forintot fizettek ki; pár hétre rá Kessler hadbiztos utalványára ugyanezen ezred törzs, kari tisztjeinek 1000 forintot. Az 1702. októberi közgyűlés az albizottság rendeletére a Marsigli-ezred részére 3000 forint kifizetését rendelte el. (Jkv. 30., 30, 41., 50.). 90. O. L. Conclusa exc, dep. min. 91. Károlyi A.—Wellmann I., Buda és Pest visszavívása 1686-ban. Bpest, 1936. 85. — 1694-^ben Tolna, Baranya és Valkó a király elé terjesztett panaszaik között azt is megemlítették, hogy nem bírják a „crudelia et ab őrbe condita inaudita onera supportare", s ezért kérték „aliquo tempore nos ab hybernis quartiriis vei ab aliis gravaminibus eliberare" (O. L. Litt. comitatuum.). 92. „Quantum militiave hybernalis ipsis intertenenda nulla proportione observata fűit imposita et per commissarios pri libitu dislocata, solutione pecuniaria exacta", — olvassuk az 1696-i nagy összeírásban megyénknél. (O. L. Dikális lajstr. XLVI.). — 1696 októberében Radonay írt Broderichnek nézzenek utána, hogy a megye „iterum ne aggravetur militibus hyberne quartirizantibus" (Tm, lt. 10—30.). 93. Jkv. 38., 40., 47. 94. Jkv. 3. — Ugyanebben az időben Jány apát sárközi falvaira, amelyeket ekkor Baranya a magáénak tekintett, 82 forintjával rótt ki ez a megye 152 porciót (O. L. Conc. exped. nr. 52. Nov. 1697.). 95. 1700 elején azt írta a megye az albizottságnak, hogy nem tud senkit hozzáküldeni, „ex quo omnes domini i. comitatus officiales propter dislocationem binarium ex i, regimine Starembergico et unius ex regimine Kuttensteiniano companiarum sünt occupati" (Jkv. 40.). 96. Pl. 1700. I. 11. ,,Facta est repartitio ratione 16 oralium et 64 equilium portionum ac gregariorum 57 milites constituenüum compagniae Johannis Ludovici de Sainte Maure ex i. regimine Gondolianő" (Jkv. 28.). — Az 1701. januári közgyűlés csak a kapitány, , a hadnagy, a zászlós és a strázsamester elszállásolásáról határozott, a többieket Petraschra, a h. alispánra és a perceptorra bízta, hogy ők intézzék el „iusta calculum arithmeticum". (Jkv. 35.). — L. még: u. o. 40., 48. 97. Tm. 11 10., 30. 98. Tm. lt. 1., 115. 99. Jkv. 35., 40. 100. Jkv. 40. 101. Jkv. 48 102. Mindezt a katonai szabályzat, a Regulamentum pontosan megszabta: „servitio in communi cum hospite lumine, igne, sale et strato consistente iuxta regulamenti puncta", — olvasisuk Nyitra megye 1694-i statútumában (Corpus stat. IV. 1. 541.). — Az 1700. januári közgyűlésen felolvasott királyi rendeletben is ez foglaltatott: „Ceterum miles tecto lectoque et salgamo in communi usu ignis et luminis cum suo hospite contentus esse debet" (Jkv. 28.). — Ezért azután az 1700 márciusában az excessusok megvizsgálására kiküldött főbíráknak az iránt is kellett nyomozniok, vajon a katonák nem zsaroltak-e ki pénzt a takarókért vagy nem a gazdájukkal 120
