Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)
Holub József: Az újjáépítés megindulása Tolna megyében a török kiűzése után 1686-1703-ig • 5
certa infrascripta ardua negotia" (Jkv. 48.) stb. — A kisgyűlés azonban nem pótolhatta a közgyűlést éppen azért, mert a megye közönsége csak részben volt j-élen. 1701 májusában pl. kihirdettek egy királyi rendeletet, „quas i. comitatus suo modo publicari fecit quidem, attamen in sequenti generáli congregatione, ex quo praesens esset particularis, eaedem denuo publicabuntur" (Jkv. 44.). 181. 1701. január 5-én volt közgyűlés és 27-én isimét összehívták „ob urgentissimas et inferius specificatas rationes" (Jkv. 39.). 182. Az 1702. X. 19-i közgyűlés jegyzőkönyvében ezt olvassuk: „érit generális i. comitatus congregatio 18. Decembris Tolnae" (Jkv. 51.), s az 1703. II. 26-i közgyűlés jegyzőkönyvében is van hasonló megjegyzés: „Die 10. mensis Maii érit generális congregatio" (Jkv. 53.). 183. V. ö. Baranya megye 1701. évi nagy statútumát (Corpus suat. V. 1. 258.). 184. „vigore quarum... vicecomiti data est sufficiens authoritas munus domini supremi comitis exequendi" (Jkv. 28.); — „absente dominó supremo comite, cuius vices uti eiusdem plenipotentiarius dominus vicecomes supplevit" (Jkv. 35.). 185. Jkv. 25. 186. Az 1702. januári közgyűlésen kihirdették a főispán újabb meghatalmazását az al, ispán részére (Jkv. 47.). 187. „Perlectae sünt dominorum... Utterae credentionales ad i. comitatum sonantes t vigore quarum pro parte dominorum... annuales credentianalistae declarantur" (Jkv. 19.) — lásd még: 34., 43., 49. — „pro annuali credentionalista acceptatur" (Jkv. 52.). 188. Jkv. 13., 16., 17. 189. Mérey apátot állandóan Lévay Sámuel főbíró, h. alispán képviselte. Ezért azután az 1702. augusztusi közgyűlésből az apátot érdeklő ügyben Lévay helyett Alberth Benedeket denoimimálják főbírónak. (Jkv. 49.). 190. Más megyékben jelen szoktak lenni parasztok és plebejus rendiek is a gyűléseken az őket érintő dolgok tárgyalásánál, de mável továbbadták, amiket ott hallottak, kitiltották őket onnan (Corpus stat. II. 1. 312., IV. 1, 517., III. 226.); — Az újonnan felszabadított megyékben azonban más volt a helyzet, s megérthetjük, hogy itt a parasztság nem vett részt a gyűléseken. De azért bizonyos esetekben meghívták őket is, ül. a falvak bíráját és esküdtjeit. Az 1697. szeptemberi közgyűlésen sok falu bírája és esküdtje volt jelen: „in generáli comitatus nostri congregatione insimul constituti fuissemus, ex plerisque locis incolae pagenses, iudices videlicet et iurassores adfuissent" (O. L. Litt. comitatuum). 191. Kovách Aladár, Tolna vármegye székhelyének és székházának története: A Tolna_ vármegyei Közművelődési Egyesület Évkönyve az 1913. évről. Szekszárd, 1914. 55. — 1701. júliusi közgyűlésen a megye megvette Simontornyán a belső Tulokházat 300 forintért Styrum gróftól (Jkv. 45.). 192. „eapropter ob sinistram hanc delationem a tabula i. comitatus amotus tamdiu non assidebit tabulae, quosque i. comitatui et dominis officialibus satisfactionem non dederit" (Jkv. 32.). 193. Jkv. 28., 42., 20. 194. 1695. Győr m.: „ob rarionem celebrationem sedriarum comitatus" (Corpus stat. V. 1. 231.); — 1701. Baranya m.: „Ob rarionem sedriae comitatus celebrationem" ... (u. o. 262.) 195. Jkv. 20. 196. Pécsi kápt. h. It. CCLVIII. 17. a* 115
