Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

K. Balog János: Tolna megye felszabadítása • 5

a szovjet partizánok között, küzdöttek Lengyelország függetlenségéért, fegyverrel a kézben űzték a fasisztákat Szlovákia hegyei között, sokan a jugoszláv partizánokkal kötöttek fegyverbarátságot a fasizmus elleni küzdelem idején, de voltak, akik Nyugat-Európa térségében harcoltak a békéért, a demokráciáért. E tanulmány keretében nem tehetünk említést mindenkiről, akik hősiesen harcoltak az emberi haladásért. Valamennyiök emlékére idézzük fel Pusztai János cselekedeteit, amelyek talán éppen a szülőföldjén a legkevésbé ismertek. Szekszárdon született Pusztai János, aki Közép- és Észak-Szlovákia térségében tevékenykedő egyik magyar partizánszázad parancsnoka volt. A századot a parancsnokról „Pusztai" századnak nevezték. Századának tevékenységi körzete a Magas-Tátra hegyaljai részére, az Alacsony-Tátra térségére, Liptószentmiklósra, Rózsahegyre és Poprád vidékére terjedt ki. Az egykori századparancsnok a harcokra visszaemlékezve a következőket írta: „A 4. csehszlovák partizánbrigád 11. ezred 1. zlj. 1. századának parancsnoka voltam. A partizánoknál 1945. február 1-én vettek állományba, de tizenketted magammal már 1945. január 18-tól a partizánokkal voltunk összeköttetésben, csak még akkor nem volt tanácsos útba indulni, mert a németek az összes utakat állandóan ellenőrzés alatt tartották és így az átpártolás a megsemmisüléssel lett volna egyenlő. 1945. január 31-én este végre sikerült olyan faluba érni, ahol már partizánok voltak, akik adtak kísérőt, hogy felvezessenek bennünket a brigádparancsnokságra, az Alacsony Tátra 2.045 magassági pont alatt lévő Magurka községbe. Útközben volt két ütközetünk német járőrökkel, akiket megsemmisítettünk, illetve szétvertünk saját veszteség nélkül. Elismerésül a parancsnokság a fegyvereinket meghagyta, egyenlő fegyvertársnak ismert el bennünket. Február 6-án parancsba jött, hogy a magyar partizán századot a parancsnokság megalakította és a magyarokat, akik már ott voltak, vagy ezután jönni fognak, ebbe a századba osztja be. A század hét nagy vállalkozásban vett részt."" Pusztai Jánost — érdemei elismeréséül a brigádparancsnok felterjesztette a kijevi partizánparancsnoksághoz, hadnagyi előléptetésre. A magyar század húsz alkalommal kapott elismerést a brigádparancsnokságtól eredményes tevékenységéért. „A másik nagyobb eset március 1-én reggel hat órakor kezdődött Nyemecki Lupcsánál (Németlupcsa) és három napig tartott — írja visszaemlékezésében Pusztai János. A hadseregparancsnokságtól jött négy magas rangú tiszt, akik azt a parancsot hozták, hogy reggel hat órakor indul a támadás Liptószentmiklósnál és a számítás szerint 9 órára az arcvonal Nyemecki Lupcsához ér. Ha az arcvonal közeleg, akkor mi támadjuk meg a községet és vegyük birtokba. Mi ott is voltunk hat órára, de az arcvonal sajnos nem tudott odáig jönni, mert ugyan igaz, hogy Liptószentmiklósnál áttörték a frontot, de ott meg is rekedt a támadás. Mi így nem támadhattunk. Embereink fele is elesett volna, és a győzelem még így is kétséges lett volna. Tehát úgy határoztak a vezetők, hogy három oldalról bekerítjük a falut, de előbb el kell foglalni Alsó-, Középés Felső Malatinyt. Ezt estére el is foglaltuk, mert ott kevesebb német állomásozott. Éjjelre, valamint még két napon át a hegyvonulatot, valamint a főút :«0