Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

feliratot, a rendeltetésszerűen nem működő kocsmában berendezték a párthelyiséget és mindjárt gondoskodtak a testvérpárt, a szociáldemokrata párt megszervezéséről is. Igyekeztek minden helyi problémát megoldani, az ott tartózkodó és átvonuló csapatok parancsnokságával állandó érintkezésben voltak. A kezdeti nehézségek megoldására, illetve ezek szemléltetésére szolgáljon Takács elvtársnak egy szinte anekdotaszerű elbeszélése: Hazaérkezése előtti napon szabadult fel Értény. Űgy látta, hogy a község lakossága meglehetősen izgatott állapotban van a harctéri események miatt és általában nyugtalannak látta a közhangulatot. A község lakossága katolikus volt és az emberekben rossz benyomást keltett, hogy a bevonuló katonaság — esetleges kémtevékenység miatt — a harangozást megtiltotta. Érezte, hogy a köznyugalmat szolgálja, ha lehetővé teszi a pap működését, temetni is kellett. Elment tehát a plébánoshoz és annak legnagyobb megrökönyödésére előadta kívánságát: harangoztasson és misézzen. A plébános arra hivatkozott, hogy a szovjetek megtiltották a harangozást. Takács elvtárs meggyőzte, hogy a plébános csak nyugodtan készüljön fel a misézésre, nem baj, ha nincs aki harangozzon, majd ő, Takács György fog harangozni. így is történt, felment a toronyba, meghúzta a harangot és az utca benépesült, az emberek meglepődve vonultak fel a templomba és ez nagy megnyugvást keltett. Takács elvtárs elmondta ténykedését a szovjet parancsnoknak, aki nagyon helyeselte fellépését. Ettől kezdve a helyén maradt plébános a kommunista párt javaslatai alapán cselekedett.

20 Van egy olyan momentum az értényi párt szervezésében és működésében, amely mint látni fogjuk, nem egyedülálló. Olyan önként indult pártszervezésekre jellemző, ahol harci tapasztalattal rendelkező, kellő ideológiai alappal bíró öntudatos kommunisták irányították a szervezkedést. Ez nem más, mint a többi szervezetekkel való kapcsolatfelvételre tudatos törekvés. Takács Györgynek Spanyolországban is, itthon is harcos- és internált társa volt Miklós István Ozoráról. Mindkettőjük családja mögött az 1905-ös aratósztrájkig visszanyúló forradalmi hagyomány élt. Még a hadicselekmények időszaka alatt Takács György valakitől meghallotta, hogy Miklós István visszatért Ozorára és ott szovjetekkel együtt látták, sőt fegyvert is viselt. Takács György ennek nagyon megörült, mert Értényben szovjet katonák állandóan nem tartózkodtak, összeköttetése senkivel nem volt. Ügy vélte, kötelessége Ozorán Miklós Istvánt felkeresni. Gyalog nekiindult. Ozora akkor arcvonalba esett és így három ellenőrző állomáson, illetve őrláncon kellett keresztülmennie. A harmadiknál, Ozora határában feltartóztatták, kémnek tartották és csak azzal tudta magát igazolni, hogy ismerte a munkásmozgalmi dalokat és a neki mutatott fényképen szereplőket: Dimitrovot, Sztálint, Vorosilovot felismerte és tudott is életükről beszélni. így sikerült bejutnia Ozorára, Miklós Istvánnal találkozni. Egy ottani szovjet alezredes, amikor megtudta, hogy mi járatban van, külön foglalkozott vele. Vázolta a harctéri helyzetet és őtőle hallotta Takács György a koalíciós kormányzás alapelveit és kapott kioktatást további teendőire. Ez a kapcsolatfelvétel igen fontos volt és később konkrét eredménye is megmutatkozott, elsősorban a földosztás gyors és határozott végrehajtásában.

21 Ozorán is hasonló körülmények között alakították meg a mintegy 20 főt kitevő illegális kommunisták a felszabadulás utáni napon a pártszervezetet. Itt az átvonuló előőrsök nem álltak meg és az első nagyobb, de szintén átvonuló csapat nem tűrte meg, hogy a lakosság az utcán tartózkodjék. A kommunisták már erre a napra, 4-re saját felfegyverzésük érdekében bevonták a magánkézben 166